A Mészvölgy olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette az elmúlt években. Ennek a Mészvölgy-nek a jelentősége a társadalom különböző területeire gyakorolt hatásában rejlik, az egészségtől a gazdaságig. Ez egy olyan téma, amely vitákat és vitákat váltott ki, és arra ösztönzi a szakértőket és a hétköznapi egyéneket, hogy tájékozódjanak és kérjenek véleményt az üggyel kapcsolatban. Ebben a cikkben a Mészvölgy-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és szempontokat fogjuk feltárni, hogy megértsük annak relevanciáját és azt, hogy hogyan befolyásolhatja életünket.
Mészvölgy (Kalch) | |
Mészvölgyi panoráma | |
Közigazgatás | |
Ország | Ausztria |
Tartomány | Burgenland |
Rang | Vasdobra településrésze |
Járás | Vasdobra |
Alapítás éve | 1387 |
Polgármester | Helmut Sampt (ÖVP) |
Irányítószám | 8385 |
Forgalmi rendszám | JE |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 16° 00′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 25″, k. h. 16° 00′ 38″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mészvölgy témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mészvölgy (németül: Kalch, szlovénül: Strigarjava) Vasdobra településrésze, egykor önálló község Ausztriában, Burgenland tartományban, a Gyanafalvi járásban.
A Gyanafalvától 15 km-re délnyugatra, Burgenland déli csücskében, a Lendva patak völgyében, a szlovén határ mellett fekszik.
A települést 1387-ben "Mezpesth" alakban említik először. Dobra várának uradalmához tartozott. Eredeti neve Mészpest volt, ami mészégető kemencét jelöl. 1387-ben Luxemburgi Zsigmond Dobra várát az uradalommal együtt a Széchy családnak adományozta.
1607-től a dobrai uradalommal együtt a Batthyány család birtoka. 1720-ban 12 házat számláltak a településen. 1787-ben 40 házában 228 lakos élt. 1830-ban 37 háza volt 283 lakossal. 1857-ben 48 házat és 322 lakost számláltak itt.
Vályi András szerint " KALK. Vas Várm. földes Ura G. Batthyáni Uraság, Dobrának filiája."
Fényes Elek szerint " Kalch, német-falu, Vas vármegyében, a stájer határszélen, a dobrai uradalomban, 283 kath. lak."
Vas vármegye monográfiája szerint " Kalch, stájer határszéli német község, a Lendva patak mellett. Lakosainak száma 397, vallásuk r. kath. és kevés ág. ev. A házak száma 57. Postája Dobra, távírója Gyanafalva."
1910-ben 332, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Szentgotthárdi járásához tartozott. A békeszerződések Ausztriához csatolták. 1971-ben Vasdobrához csatolták. 2001-ben 254 lakosa volt.