Magyarhegymeg

Mai cikkünkben a Magyarhegymeg lenyűgöző életét tárjuk fel, amely téma több millió ember figyelmét ragadta meg szerte a világon. Szerény kezdeteitől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásáig a Magyarhegymeg kitörölhetetlen nyomot hagyott a történelemben. Ezeken az oldalakon végig felfedezhetjük pályafutásának legjelentősebb pillanatait, valamint legjelentősebb eredményeit. Készüljön fel egy izgalmas utazásra a Magyarhegymeg életében, és fedezze fel, hogyan inspirálja öröksége a jelen és a jövő generációit.

Magyarhegymeg (Dolné Zahorany)
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1341
PolgármesterMező Izabella
Irányítószám985 42
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség188 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség31 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság254 m
Terület6,38 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 21′ 04″, k. h. 19° 54′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 21′ 04″, k. h. 19° 54′ 03″
Magyarhegymeg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarhegymeg témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarhegymeg (szlovákul: Dolné Zahorany) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Rimaszombati járásban.

Fekvése

Rimaszombattól közúton 12 km-re (de légvonalban csak 9 km-re), délnyugatra fekszik.

Története

1341-ben "Hegmuky" néven említik először. 1427-ben már "Hegymeg" alakban szerepel. 1341-ben Ajnácskő tartozékaként a Széchy család birtoka volt. A 16. század végéig a falu birtokában kilenc nemesi család váltotta egymást. A község pecsétje 1744-ből származik. 1828-ban 38 házában 281 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "HEGYMEG. Magyar Hegymeg. Magyar falu Kis Hont Várm. földes Urai G. Betlehem Miklós, és B. Lusinszky Ferentz, lakosai katolikusok, fekszik Osgyán mellett, erdejek nintsen, legelője szűk, földgyei 3 nyomásban trágazás után jók, fuvarozással keresik élelmeket."

Fényes Elek szerint: "Magyar-Hegymeg, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Osgyán szomszédságában; 252 kath. lak., dombos, de meglehetős határral. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Magyarhegymeg, a nógrádi határ közelében fekvő magyar kisközség, 54 házzal és 277 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Ajnácskő vár tartozéka volt és a XV. század közepén Nógrádhoz tartozott. Akkoriban egyszerűen csak Hegymeg volt a neve. Később a gróf Bethlen család lett a földesura. A kath. templom 1884-ben épült. Ide tartoznak Rigó, Kishegymeg és Szibokor puszták is. A községnek postája és távírója Osgyán, vasúti állomása Rimaszombat."

A trianoni diktátumig területe Gömör-Kishont vármegye Rimaszombati járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része.

Népessége

1910-ben 277-en, túlnyomórészt magyarok lakták.

2001-ben 206 lakosából 193 magyar.

2011-ben 196 lakosából 167 magyar és 21 szlovák.

Nevezetességei

  • Mihály arkangyal tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1885-ben épült késő klasszicista stílusban.

Jegyzetek

Külső hivatkozások