Susa (Magyarország)
Az emberiség történetében a Susa (Magyarország) alapvető szerepet játszott a társadalom fejlődésében. A Susa (Magyarország) ősidők óta tanulmányozás, vita és csodálat tárgya, befolyásolja az egyének, közösségek és nemzetek döntéseit és cselekedeteit. Idővel a Susa (Magyarország) bebizonyította, hogy képes jelentős változásokat előidézni a történelem folyamán, mind politikai, mind társadalmi, gazdasági és kulturális szempontból. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Susa (Magyarország) jelentőségét és hatását a mai világban, elemezve a relevanciáját a különböző területeken és az állandó jelenlétét az emberek mindennapi életében.
| Susa | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Település | Ózd |
| Alapítás ideje | 1213 |
| Városhoz csatolás | 1978 |
| Korábbi rangja | kisközség |
| Irányítószám | 3621 |
| Körzethívószám | 48 |
| Polgármester | Janiczak Dávid (Az Ózdiakért és Ózdért) |
| Országgyűlési képviselő | Riz Gábor (Fidesz) |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 247 fő (2011. okt. 1.) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 195 m |
| Távolság a központtól | 6 km |
| Elhelyezkedése | |
 Susa
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 14′ 45″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 24″, k. h. 20° 14′ 45″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Susa témájú médiaállományokat. | |
Susa korábban önálló község, 1978 óta Ózd városrésze.
Fekvése
A zsáktelepülés a Heves–Borsodi-dombságon, a II. katonai felmérés térképein még Susai patak néven jegyzett, ma Uraj-patak néven ismert patak forrásánál, a patak völgyének elején, a magyar-szlovák határ mellett, a városközponttól 6 km-re észak-északnyugatra található. Legközelebbi település 2,5 km-re északnyugatra Jéne (Janice), ahová földutakon keresztül lehet csak eljutni, északra 3,8 km-re Rimaszécs (Rimavská Seč), dél-délkeletre 3 km-re pedig Uraj (szintén Ózd része). A település tömegközlekedését a 8-as helyi járat jelenti.
Népesség
A település népességének változása:
| 2001 | 200
|
| 2011 | 247
|
Története
A Gömör vármegyei falu első írásos említése 1213-ban a Váradi regestrumban szerepel. Első ismert birtokosa a Hangony nemzetség volt, majd annak kihalta után a Losonczi család birtoka volt. A török elpusztította a falut, ami másfél évszázadig lakatlan maradt, s csak az 1700-as években kezdett újra benépesülni. Lakossága a középkor óta színmagyar.
Vályi András szerint SUSA. „Elegyes falu Gömör Várm. földes Ura Losonczy Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Sz. Simonhoz 290nem meszsze, és annak filiája; határja középszerű.”
Fényes Elek szerint „Sussa, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vmegyékben, Rimaszombathoz délre 1 órányira, 79 kath., 93 ref. lak. F. u. többen.”
Az 1800-as években már mint református községet tartották számon.
1898-ban építették a templomot – a régi fatemplom helyére, téglából –, és 1983-ban felújították. A trianoni békeszerződésig Gömör és Kishont vármegye Rimaszécsi járásához tartozott. 1919-ben cseh megszállás alá került, és bár a békeszerződés alapján Magyarországon maradt, az idegen megszállás csak 1922-ben ért véget. Négy másik településsel együtt 1978-ban csatolták Ózdhoz.
Nevezetességek
- 1850-ben Tompa Mihály is Susán vendégeskedett felesége rokonainál és itt, egy szilfa árnyékában írta meg a Gólyához című költeményét.
- A 19. században épült Bronts-kastély, ma a Szent Anna Szeretetotthon működik benne.
Jegyzetek
- ↑ http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=14492
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Center, Hodoscsépány, Szentsimon és Uraj.
