Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Gömör és Kishont vármegye-et és a kortárs társadalomra gyakorolt hatását. A Gömör és Kishont vármegye megjelenése óta jelentős változás következett be az emberek egymással és az őket körülvevő világgal való interakciójában. Az évek során a Gömör és Kishont vármegye döntő szerepet játszott a mindennapi élet különböző területein, a kommunikációtól az információfogyasztásig. Ebben az értelemben alapvető fontosságú, hogy megértsük a Gömör és Kishont vármegye hatását jelenlegi társadalmunkban, és elgondolkodjunk a jövőre nézve. A következő néhány oldalon részletesen megvizsgáljuk, hogyan változtatta meg a Gömör és Kishont vármegye életmódunkat, munkánkat és kapcsolatainkat, valamint azt, hogy milyen lehetőségeket és kihívásokat jelent ez a modern világ számára.
Gömör és Kis-Hont vármegye | |||
Az egykori Vármegyeháza épülete Pelsőcön | |||
| |||
Ország | Magyar Királyság | ||
Központ | Rimaszombat | ||
Népesség | |||
Népesség | ismeretlen | ||
Nemzetiségek | magyarok, szlovákok | ||
Vallás | katolikusok, evangélikusok, reformátusok | ||
Nyelv | magyar, szlovák, német | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 4279 km² | ||
Térkép | |||
Gömör és Kis-Hont vármegye térképe | |||
Gömör és Kis-Hont vármegye domborzati térképe | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Gömör és Kis-Hont vármegye témájú médiaállományokat. |
Gömör és Kis-Hont vármegye (latinul Geomoriensis et Kishonthensis, németül Gemer und Kleinhont, szlovákul Gemer a Malohont) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság területén 1802-től kezdve, amikor Gömör vármegye egyesült a Kis-Honti kerülettel. Területén jelenleg Szlovákia és Magyarország osztozik. Az elcsatolt rész nagyobbik hányada a Besztercebányai, kisebbik hányada a Kassai, egy községe pedig (Vernár) az Eperjesi kerülethez tartozik; a Magyarországon maradt részt (Putnoki járás) Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez csatolták.
A vármegye neve – nyilván bonyolultsága miatt – számtalan alakban fordul elő, azonban a hivatalos elnevezés eredetileg Gömör és Kis-Hont volt, a két világháború közötti időszakban pedig Gömör és Kishont ill. Gömör–Kishont.
Északról Liptó vármegye és Szepes vármegye, keletről Abaúj-Torna vármegye, délről Borsod vármegye és Heves vármegye, nyugatról pedig Nográd vármegye és Zólyom vármegye határolta.
A Gömör–Szepesi-érchegységben (szlovákul: Slovenské rudohorie) terült el, nagyjából a mostani magyar-szlovák határvidéken, Poltár, Rozsnyó és az Alacsony-Tátra (Nízke Tatry) alkotta háromszögben. A megyén átfolyt a Sajó. Területe kb. 4289 km² volt 1910 környékén.
1910-ben 109 994 fő volt a vármegye lakossága, ebből:
Gömör vármegye székhelye Gömör, illetve a gömöri vár volt, a 18. század elejétől pedig Pelsőc. Miután Kis-Honttal egyesült a vármegye, székhelye Rimaszombat.
Gömör (népiesen Gömörország) a Magyar Királyság egyik legrégibb vármegyéje volt. Kis-Hont, mely Hont vármegyének Tiszolc és Rimaszombat között fekvő, Nógrád, Gömör és Zólyom vármegyék közé ékelődő exklávéja volt, csak 1786–1802 környékén csatlakozott hozzá, attól kezdve a vármegye neve Gömör és Kis-Hont.
1920-ban a trianoni békeszerződés alapján a megye legnagyobb része az újonnan alakult Csehszlovákia része lett, kivéve egy kis területet Putnok környékén, mely a székhelye is volt e rövid időre, és néhány települést a Feledi járásból a vármegye legdélibb részéből. 1923-ban a csonka megyét összevonták Borsoddal Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegye néven.
1938-ban a megye legnagyobb részét ismét Magyarországhoz csatolták az I. bécsi döntéssel. Ekkor az önálló Gömör és Kishont, illetve Borsod vármegyék újraalakultak, 1945-ben azonban ismét egyesültek, immár nem csak ideiglenesen, Borsod-Gömör megyeként. Ez a rövid életű megye azután az 1950-es megyerendezés során egyesült Abaújjal és Zemplénnel, így jött létre a mai Borsod-Abaúj-Zemplén megye.
1993-ban Csehszlovákia felbomlásával Gömör és Kis-Hont csehszlovákiai része Szlovákiához került. Szlovákiai részei az 1996-os közigazgatási reform óta a Kassai kerülethez és a Besztercebányai kerülethez tartoznak.
A Gömör nevet Magyarországon már csak egyetlen kis falu, Gömörszőlős őrzi nevében, Szlovákiában több település is.
1886-tól, amikor a vármegyéknek törvény írta elő, hogy állandó járási székhelyeket jelöljenek ki, a vármegye járási beosztása az alábbiak szerint alakult (zárójelben a járás székhelye):
Az 1871. évi községi törvény alapján a megyében öt rendezett tanácsú város alakult, melyek ma mind Szlovákiához tartoznak, és ezek köre nem változott a későbbi évtizedekben sem: