A mai világban a Kánó emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon. Ez a jelenség különböző területeken vált aktuálissá, a populáris kultúrától a politikáig és a technológiáig. A társadalomra jelentős hatással bíró Kánó számos tanulmány és kutatás tárgya volt, amelyek célja, hogy megértsék a következményeit és következményeit. A Kánó megjelenése óta nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szakértők és a nagyközönség körében. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Kánó eredetét, fejlődését és hatásait, elemezve a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását.
Kánó | |||
A református templom | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Putnoki | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Bokros Lajos (független) | ||
Irányítószám | 3735 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 144 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 12,12 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 13,78 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 25′ 39″, k. h. 20° 35′ 59″Koordináták: é. sz. 48° 25′ 39″, k. h. 20° 35′ 59″ | |||
Kánó weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Kánó témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Kánó község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Putnoki járásban.
Az Aggteleki-karszt délkeleti, a Galyaság délnyugati részén helyezkedik el, a megyeszékhely Miskolctól 40 kilométerre északra.
A közvetlenül határos települések: észak felől Égerszög (3 km), északkelet felől Szőlősardó (4 km), délkelet felől Felsőtelekes (4 km), dél felől Rudabánya (9 km) és Zubogy, délnyugat felől Imola (5 km), északnyugat felől pedig Aggtelek. A két legközelebbi város Rudabánya, illetve a 14 kilométerre fekvő Szendrő.
Főutcája a 2607-es út, ezen érhető el Felsőtelekes vagy Imola érintésével. A Galyaság központi völgyével és az ott fekvő településekkel (Égerszög, Teresztenye, Szőlősardó) a 2628-as út köti össze. A megyeszékhely felől a legegyszerűbben Kazincbarcikán és Rudabányán keresztül érhető el.
A települést 1272-ben említik először, Kalnau néven: ez alighanem az ószláv „kalina” (ostorménfa, fagyal) szóból származik. A település Gömör és Kis-Hont vármegye Tornaljai járásában, Borsod és Abaúj-Torna határán épült. A török időkben elnéptelenedett, utána sokáig Pusztakálnó néven említették. A Rákóczi-szabadságharc idején népesült be újra.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 171 | 170 | 162 | 149 | 142 | 144 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 |
2001-ben a település lakosságának 98%-a magyar, 2%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,4%-a magyarnak, 1,7% cigánynak mondta magát (8,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 68,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 6,9% (17,2% nem válaszolt).
2022-ben a lakosság 96,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (3,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 9,9% volt római katolikus, 54,2% református, 4,2% görög katolikus, 1,4% egyéb keresztény, 6,3% felekezeten kívüli (23,2% nem válaszolt).