A mai világban a Mars Odyssey nagyon releváns téma, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Hatása különböző területeken érezhető volt, a politikától a technológiáig, a kultúráig és általában a társadalomig. A Mars Odyssey szenvedélyes vitát váltott ki, és számos vizsgálatot és tanulmányt indított a válaszok és megoldások keresése érdekében. A Mars Odyssey megjelenése óta érdeklődést és vitát váltott ki, és megkérdőjelezte azt a módot, ahogyan a minket körülvevő világot észleljük és megértjük. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Mars Odyssey jelenségét, megvizsgálva annak számos oldalát és lehetséges jövőbeli hatását.
Ez a szócikk vagy bekezdés egy jelenleg zajló űrexpedícióról szól. Az adatok még jelentősen módosulhatnak. Legutóbbi módosítás: 2023. november 23. |
Mars Odyssey | |
A Mars Odyssey Mars körüli pályán | |
Ország | Amerikai Egyesült Államok |
Űrügynökség | NASA |
Gyártó | Lockheed Martin |
Küldetés típusa | Orbiter |
Összköltség | 297 millió USD |
Küldetés | |
Célégitest | Mars |
Indítás dátuma | 2001. április 7. |
Indítás helye | USAF Cape Canaveral légibázis, 17. indítóállás |
Hordozórakéta | Delta II |
Megérkezés | 2001. október 24. |
Meghosszabbítás | 2010. szeptember |
Az űrszonda | |
Tömeg | 758 kg |
Energiaellátás | 750 W |
Pálya | Mars körüli napszinkron pálya |
Hivatalos weboldal | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mars Odyssey témájú médiaállományokat. |
A Mars Odyssey (vagy 2001 Mars Odyssey, Arthur C. Clarke 2001: Űrodüsszeia regénye után) űrszonda, melyet a NASA küldött a Marshoz 2001-ben. A Mars Odyssey űrszondát a NASA Jet Propulsion Laboratoryjában fejlesztették ki, a kivitelezésére a Lockheed Martin vállalat kapott megbízást.
A Mars Odyssey 2001. április 7-én indult a floridai Cape Canaveral légibázisának 17A jelzésű indítóállványáról. 2001. október 24-én érte el a Marsot. 2002. január 30-án állt végleges poláris pályára összetett levegőfékezéssel. A tudományos megfigyelések 2002. február 18-án kezdődtek. A küldetés első három évében az űrszonda tudományos megfigyeléseket végzett, azóta kommunikációs közvetítőként működik a későbbi (főleg a 2003-ban indult Mars Exploration Rovers) leszállóegységek és a Föld között. Az űrszonda egyik legnagyobb felfedezését 2002. május 28-án tette, hiszen nagy mennyiségű hidrogént talált a vörös bolygón.
2010. december 16-án megdöntötte elődje, a Mars Global Surveyor rekordját, így jelenleg a Mars Odyssey a leghosszabb ideig a Marsot kutató szonda, amely a tervek szerint a Mars Science Laboratory 2012-ben esedékes landolását is segíti majd.