A mai világban a Megyesi Gusztáv egy nagyon sok szempontot felölelő téma, életünk minden területén jelen van. Akár a munkahelyen, akár társadalmi, kulturális vagy személyes szférában, a Megyesi Gusztáv alapvető szerepet játszik társadalmunkban. Fontos megérteni a következményeit és az életünkre gyakorolt hatását, valamint a Megyesi Gusztáv különböző nézőpontjait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Megyesi Gusztáv különböző aspektusait, és azt, hogy hogyan befolyásolja mindennapi életünket.
Megyesi Gusztáv | |
Született | 1950. november 27. Budapest |
Elhunyt | 2016. december 17. (66 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Kóti Éva (2000–2016) |
Gyermekei | Beáta (1971) Zita (1973) Anna (1985) Máté (2001) |
Szülei | Meggyesi Ágoston Kollár Magdolna |
Foglalkozása | újságíró |
Iskolái | Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (1974–1979) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Óbudai temető |
Írói pályafutása | |
Jellemző műfajok | riportok, publicisztikák |
Első műve | A rakodók mindenkit csókoltatnak (riportok, 1985) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Megyesi Gusztáv (Budapest, 1950. november 27. – Budapest, 2016. december 17.) magyar újságíró.
Szülei: Meggyesi Ágoston és Kollár Magdolna. 1970-1976 között mosodai alkalmazott, 1974-1979 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatója, 1976-1979 között a Fényszóró című üzemi lap munkatársa volt. 1979-1981 között a Magyar Távirati Iroda tudósítójaként dolgozott. 1981–1985 között a Magyar Ifjúság újságírója volt. 1985 óta az Élet és Irodalom munkatársa, főmunkatársa, rovatvezetője, 1992-1993 között főszerkesztője, 1993 óta szerkesztője. 1989 óta a Hócipő főmunkatársa és a Holmi szerkesztő-bizottsági tagja volt.
Az Élet és Irodalom hetilap mellett rendszeresen jelentek meg írásai – többek között – a Magyar Hírlapban és a Népszabadságban. Hosszú évekig a rádiókabaré szerzője, előadója is volt. A Hócipő szatirikus kéthetilapnak alapítása óta vezető szerzője volt.