Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk és elemezzük a Mellár Tamás-et. Történetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig a témával kapcsolatos összes lényeges szempontot elmerüljük. Sokoldalú megközelítéssel a történelmi és kulturális perspektíváktól kezdve a kortárs vitákig és a jövőbeli előrejelzésekig mindennel foglalkozunk. A Mellár Tamás olyan téma, amely sokak figyelmét felkeltette, és számos területen váltott ki vitákat és elmélkedéseket. Csatlakozzon hozzánk a Mellár Tamás felfedezésének és megértésének ezen az útján.
Mellár Tamás | |
Mellár Tamás 2018-ban | |
Született | 1954. március 18. (70 éves) Alsónyék |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Tóth Ilona (1976–) |
Gyermekei | két gyermek |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Pécsi Tudományegyetem (1972–1977, közgazdaság-tudomány) |
A Központi Statisztikai Hivatal 19. elnöke | |
Hivatali idő 1998 – 2003 | |
Előd | Katona Tamás |
Utód | Pukli Péter |
Tudományos pályafutása | |
Szakterület |
|
Kutatási terület | monetáris és fiskális politika |
Tudományos fokozat | |
Szakintézeti tagság | Magyar Közgazdasági Társaság |
Munkahelyek | |
Budapesti Corvinus Egyetem | 1994–2006 |
Pécsi Tudományegyetem | 2007– |
Tudományos publikációk száma | 191 (2019. április 14.) |
Politikai pályafutása | |
Párt | Magyar Demokrata Fórum (1989–?) |
Választókerület | Baranya megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerület (2018, független, 2022, MMM) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Mellár Tamás témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Mellár Tamás (Alsónyék, 1954. március 18. –) magyar közgazdász, statisztikus, professor emeritus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora (2006). 2018-ban függetlenként, 2022-ben az Egységben Magyarországért szövetség jelöltjeként szerzett parlamenti mandátumot, 2018-óta a Párbeszéd frakció tagja. Kutatási területei a makro-gazdaságpolitika, a heterodox közgazdaság-tudomány és az elmaradottság–modernizáció. 1998 és 2003 között a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, 2006 és 2007 között pécsi önkormányzati képviselő.
1968–1972 között a Bátaszéki Gimnázium diákja volt. 1972-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a Janus Pannonius Tudományegyetemen, ahol 1977-ben szerzett közgazdászdiplomát. A diploma megszerzését követően az egyetem Közgazdaságtudományi Karán helyezkedett el oktatóként. 1981-ben szerzett egyetemi doktori címet, 1991-től kandidátus, 2006-tól az MTA doktora. Először gyakornokként, majd tanársegédi, illetve adjunktusi beosztásban dolgozott 1988-ig. Ekkor kapott meghívást a Princetoni Egyetemre, ahol vendégkutató volt.
1990-ben a Privatizációs Kutatóintézet tudományos igazgatójává nevezték ki, majd 1992-ben a Miniszterelnöki Hivatal kormány-főtanácsadójaként dolgozott. Az 1994-es kormányváltás után a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem (ma: Budapesti Corvinus Egyetem) oktatója lett egyetemi docensi beosztásban. 1998-ban habilitált, majd kapta meg egyetemi tanári kinevezését. Ugyanebben az évben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elnökévé nevezték ki, amit 2003-ig vezetett. 2006-ban távozott a BCE-ről és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tudományos főmunkatársa volt egy évig, ekkor tért vissza a Pécsi Tudományegyetemre. 2007 és 2009 között az egyetem Illyés Gyula Tanárképző Főiskolai Karának főigazgató-helyettese volt, ezt követően a Közgazdaságtudományi Karon oktat egyetemi tanárként.
2010-ben egyik alapítója volt a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek, ahol a kutatási igazgatói tisztséget töltötte be 2011-ig, amikor távozott a cégtől. Egy 2014-es interjúban azt állította, hogy azért jött el, mert a Századvég egy pénzmosoda, a miniszterelnök tanácsadói érdemi munkavégzés nélkül vették fel a minisztériumtól utalt pénzt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság megállapította, hogy ezek az állítások valótlanok és Mellár Tamás ezzel megsértette a Századvég Gazdaságkutató Zrt. jó hírnevét.
1991-ben védte meg a közgazdaság-tudomány kandidátusi, 2007-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Statisztikai Bizottságának lett tagja, később elnöke 1998 és 2005 között. Emellett 2002 és 2004 az Egyesült Nemzetek Szervezete Statisztikai Bizottságának elnöki tisztségét is betöltötte. 2007-ben a Gazdaságmodellezési Társaság elnökségi tagjává választották. Emellett a Magyar Közgazdasági Társaság tagja, valamint 2003 és 2008 között a gazdaságpolitikai szakosztály elnöke volt. A Magyar Szemle és a Pénzügyi Szemle című folyóirat szerkesztőbizottsági tagja 1993-tól, illetve 2010-től, valamint a Statisztikai Szemle szerkesztőbizottságának elnöke volt 1998 és 2003 között. 2011-től ismét tagja a szerkesztőbizottságnak. Több mint 181 szakcikk és öt tankönyv szerzője, társszerzője. Középfokon beszél angolul, illetve alapfokon németül.
Tudományos munkássága mellett közéleti tevékenységet is folytatott: 1989-ben a Magyar Demokrata Fórum tagja lett, 1996 és 1998 között az országos választmány tagja volt, a pártból később kilépett. A 2006-os magyarországi önkormányzati választásokon a Fidesz – Magyar Polgári Szövetség jelöltjeként bejutott a pécsi közgyűlésbe, de egy évvel később lemondott mandátumáról.
A 2018-as országgyűlési választásokon Baranya megyei 1. sz. országgyűlési egyéni választókerületében független jelöltként, de több ellenzéki párt – köztük az MSZP, DK, Párbeszéd és Együtt – támogatásával indult. A kampány során a Fidesz–KDNP-közeli médiumok és szervezetek támadták, plakátjait letépték, átragasztották és megrongálták. A választáson végül 71,96%-os részvétel mellett 39,26%-os eredménnyel múlta felül a fideszes Csizi Pétert.
Május 18-án az MSZP–Párbeszéd-listájáról bejutott Bősz Anett bejelentette, hogy kilép a Párbeszéd parlamenti frakciójából, amelynek létszáma így négy főre csökkent. A házszabály szerint öt fő alatt nem alakulhat frakció. Mellár Tamás – annak ellenére, hogy a választás előtt határozottan tagadta, hogy bármely frakciónak tagja lesz – május 20-án bejelentette, hogy belép a Párbeszéd frakciójába; függetlensége megőrzése érdekében azonban nem csatlakozik egy politikai párthoz sem, nem vonatkozik rá a frakciófegyelem és parlamenti munkájában szabad kezet kap. Később arról is beszélt, hogy ellenzéki politikai szereplők le szerették volna beszélni a csatlakozásról, véleménye szerint saját politikai érdekeik miatt, de ő ezután annál inkább kész volt a csatlakozásra.
A 2021-es magyarországi ellenzéki előválasztáson ugyancsak Pécsett indult és győzött, már a Párbeszéd színeiben, az MSZP és a Mindenki Magyarországa Mozgalom támogatásával. A 2022-es magyarországi országgyűlési választáson Kővári Jánost legyőzve Baranya megye 1. számú egyéni választókerületének országgyűlési képviselője.
1976 óta házas, felesége Tóth Ilona közgazdász. Két gyermekük született; Balázs és Gergely.