Mongolok

	Mongolok
	Dzsingisz mongol nagykán emlékműve a mongol sztyeppén
	Teljes lélekszám
	10 millió (becsült)
	Régiók
	A mongolok lakta területek piros színnel kiemelve
	Lélekszám régiónként
Régió	Fő
Kína	5,4 millió
Mongólia	2,4 millió
Oroszország	0,5 millió
	Nyelvek
	mongol
	Vallások
	buddhizmus, sámánizmus, kereszténység
	Rokon népcsoportok
	halha, burját, kalmük, csahar, dariganga, ölöt, belső-mongolok, üzümcsin, zahcsin, dörvöd, ojrát, bajid, tümet, dahur, hazara
	A Wikimédia Commons tartalmaz Mongolok témájú médiaállományokat.

A mongolok (mongolul Mongɣul; halha mongolul Монгол) többségében Mongóliában, Kínában és Oroszországban élő, a mongol nyelv valamely változatát beszélő nép. Lélekszámuk körülbelül 10 millió fő (becsült érték). Megközelítően 2,4 millióan élnek Mongóliában, 5,4 millióan Kínában és 0,5 millióan Oroszországban. A mongolok alkotják a Mongol Köztársaság fő etnikumát. A mai mongol nép etnogenezisében az egy évezrede mongoloknak nevezett nép mellett részt vettek többek között az ugyancsak mongol nyelvű tatárok, ojrátok, merkitek és az elmongolosodott török najmanok és kereitek is. A Dzsingisz kán birodalmában így kialakuló nép azután annak a törzsszövetségnek a nevét használta közös népnévként, amelyikből a kán származott.

Történetük

A mongol nyelvű népek az 1. évezred második felében török népek birodalmainak alattvalóiként vagy azok perifériáján éltek. Mongólia területét 745-ig a Türk Birodalom, majd 840-ig az ezt megdöntő Ujgur Birodalom uralta. Az oguz török ujgurok ezután Turkesztán felé húzódtak, s lehetőség nyílt a mongol törzsek és törzsszövetségek (népek) felemelkedésére. Az eredetileg is mongol nyelvű szűkebb értelemben vett mongolok mellett – akik az Onon és Kerülen folyók vidékén éltek – mongol nyelvűek voltak még a tatárok – Mongólia keleti részén, a Kerülen folyó vidékén a Hingán hegységig –, merkitek – a Bajkáltól délre –, ojrátok– a Bajkáltól nyugatra és elmongolosodott törökök a najmanok – Nyugat-Mongóliában – és a kereitek – Mongólia középső részén, az Orhon, a Tola és az Ongin folyók vidékén.

A szűkebb értelemben vett régi mongolok

A szakirodalom, még egyetlen írás sem következetes abban, hogy az olyan csoportokat, mint az eredeti mongolok, tatárok, kereitek, merkitek hogyan nevezzék. Van, amikor törzseknek nevezik őket, van amikor törzsszövetségeknek vagy a törzseikről beszélnek. Dzsingisz mongol nagykán (Temüdzsin) például a mongolok bordzsigin törzsének kijan (kijat) nemzetségéből származott, de a bordzsigint is hol törzsnek, hol nemzetségnek mondják, de előfordul a köztes altörzs megnevezés is. A bordzsiginek mellett más, mongolokon belüli törzsek voltak még többek között a tajcsiutok – akik apja halálakor cserbenhagyták nemzetségét és elrabolták a gyermek Temüdzsint – és a dzsadzsiratok, akik közül Dzsamuka, Temüdzsin andája, azaz fogadott testvére és vetélytársa származott – az olkunuutok – Temüdzsin anyjának, Höelünnek a törzse.