Okcso

Ez a cikk a Okcso témával foglalkozik, amely érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző területein. A Okcso felkeltette a kutatók, szakértők és még a hétköznapi polgárok figyelmét is, mivel relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző területeire. Az évek során a Okcso elemzések, viták és elmélkedések tárgyát képezte, ami sokféle véleményt és nézőpontot eredményezett a témában. Ebben az értelemben rendkívül fontos a Okcso ismereteinek és megértésének elmélyítése azzal a céllal, hogy gazdagítsa a vitát, és elősegítse az ezzel kapcsolatos átfogó és kritikus jövőképet. Ezért a következő vonalak mentén a Okcso különböző dimenzióit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos pillantást nyújtsunk erre a mai társadalom szempontjából releváns témára.

Okcso
옥저, 沃沮
i. e. 2. századi. sz. 5. század
Általános adatok
Népesség5000 háztartás
Kormányzat
Államformatörzsi állam

Okcso törzsi államalakulat volt a Koreai-félsziget északkeleti részén, a mai észak-koreai Észak-Hamgjong és Dél-Hamgjong tartományok területén.

Története

I.e. a második században alakulhatott, törzsi vezetői voltak, akiket upkun, hu (후, 侯), illetve szamno címmel illettek. Eredetileg Üman Csoszon fennhatósága alá tartozott, aztán a kínai Lintun körzethez (koreaiul Imdun; 임둔, 臨屯), majd a Lölang körzethez (koreaiul Nangnang; 낙랑, 樂浪郡). Az első századtól Kogurjónak fizettek hűbéradót, az ötödik században pedig Kvanggetho király végképp beolvasztotta őket.

Kultúrája

Keveset tudni a kultúrájukról és a társadalmukról, annyi bizonyos, hogy földműveléssel és halászattal foglalkoztak, és ismerték az asztronómiát. Nyelvük, szokásaik, ruházatuk Kogurjóéra hasonlíthatott. Gyakorolták a gyermekházasságot, a menyasszony már kis korától leendő férje otthonában élt. A holtakat egy idő után, amikor a hús már lebomlott, kiásták, és a csontokat a családi közös óriáskoporsóba helyezték át.

Jegyzetek

  1. a b Kim 72. o.
  2. a b Doopedia
  3. Kim 73. o.
  4. Nahm 27. o.

Források