Ez a cikk a Okcso témával foglalkozik, amely érdeklődést és vitát váltott ki a társadalom különböző területein. A Okcso felkeltette a kutatók, szakértők és még a hétköznapi polgárok figyelmét is, mivel relevanciája és hatása a mindennapi élet különböző területeire. Az évek során a Okcso elemzések, viták és elmélkedések tárgyát képezte, ami sokféle véleményt és nézőpontot eredményezett a témában. Ebben az értelemben rendkívül fontos a Okcso ismereteinek és megértésének elmélyítése azzal a céllal, hogy gazdagítsa a vitát, és elősegítse az ezzel kapcsolatos átfogó és kritikus jövőképet. Ezért a következő vonalak mentén a Okcso különböző dimenzióit vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy teljes és tárgyilagos pillantást nyújtsunk erre a mai társadalom szempontjából releváns témára.
Okcso ( ) | |
옥저, 沃沮 i. e. 2. század – i. sz. 5. század | |
Általános adatok | |
Népesség | 5000 háztartás fő |
Kormányzat | |
Államforma | törzsi állam |
Okcso ( ) törzsi államalakulat volt a Koreai-félsziget északkeleti részén, a mai észak-koreai Észak-Hamgjong ( ) és Dél-Hamgjong ( ) tartományok területén.
I.e. a második században alakulhatott, törzsi vezetői voltak, akiket upkun (읍군, 邑君, ), hu (후, 侯), illetve szamno (삼로, 三老, ) címmel illettek. Eredetileg Üman Csoszon ( ) fennhatósága alá tartozott, aztán a kínai Lintun körzethez (koreaiul Imdun; 임둔, 臨屯), majd a Lölang ( ) körzethez (koreaiul Nangnang; 낙랑, 樂浪郡). Az első századtól Kogurjónak ( ) fizettek hűbéradót, az ötödik században pedig Kvanggetho ( ) király végképp beolvasztotta őket.
Keveset tudni a kultúrájukról és a társadalmukról, annyi bizonyos, hogy földműveléssel és halászattal foglalkoztak, és ismerték az asztronómiát. Nyelvük, szokásaik, ruházatuk Kogurjóéra ( ) hasonlíthatott. Gyakorolták a gyermekházasságot, a menyasszony már kis korától leendő férje otthonában élt. A holtakat egy idő után, amikor a hús már lebomlott, kiásták, és a csontokat a családi közös óriáskoporsóba helyezték át.