A következő cikkben a Tongje témájában fogunk elmélyülni, amely az utóbbi időben nagy érdeklődést és vitát váltott ki. A Tongje-et eredetétől napjaink relevanciájáig tanulmányozták és elemezték a terület különböző szakértői, akik különböző nézőpontokkal és megközelítésekkel járultak hozzá ehhez a témához. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Tongje különböző aspektusait, a gyakorlati vonatkozásaitól a társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül megvizsgáljuk annak időbeli alakulását, és elemezzük a körülötte lévő jelenlegi trendeket. Kétségtelen, hogy a Tongje egy lenyűgöző téma, amely megérdemli, hogy kimerítően és kritikusan foglalkozzunk vele, ezért meghívjuk Önt, hogy lépjen be ebbe az izgalmas világba, és fedezzen fel mindent, ami a Tongje mögött áll.
Tongje ( ) | |
동예, 東濊 i. e. 3. század – i. sz. 5. század | |
Általános adatok | |
Népesség | 20 000 háztartás fő |
Kormányzat | |
Államforma | törzsi állam |
Tongje ( ) törzsi államalakulat volt a Koreai-félsziget északkeleti részén, a mai észak-koreai Kangvon ( ) tartomány területén.
Akárcsak Okcso ( ), Tongje ( ) is Üman Csoszon ( ), majd a négy kormányzóság felügyelete alatt állt. Magas hegyekkel volt körülvéve, így kevéssé hatottak rá más kultúrák, hosszú időn át meg tudták őrizni hagyományaikat. Nyelvük, szokásaik, ruházatuk Kogurjóéra ( ) hasonlított. Klánstruktúrájuk volt, minden klánnak megvolt a maga területe, halászattal, vadászattal és földműveléssel foglalkoztak. Gazdag termőtalajuk volt, selymet és kendert állítottak elő, lovakkal és fókabőrrel kereskedtek. Istenségük a tigris volt. Az ötödik században Kvanggetho ( ) király végképp beolvasztotta őket Kogurjóba ( ).