Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Korea őstörténete témát. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig elemezzük a Korea őstörténete összes oldalát és relevanciáját a különböző kontextusokban. Multidiszciplináris megközelítésen keresztül megvizsgáljuk a Korea őstörténete-re vonatkozó különféle perspektívákat, és feltárjuk, hogyan fejlődött az idők során. Ezen kívül megvitatjuk befolyását olyan területeken, mint a kultúra, a gazdaság és a politika, és átgondoljuk jövőjét a folyamatosan változó világban. Készüljön fel arra, hogy felfedezőútra induljon a Korea őstörténete-ről és mindenről, amit ez a koncepció magában foglal.
Korea őstörténete az ember megjelenésével kezdődik a Koreai-félszigeten, melynek dátumáról eltérőek a vélemények. A régészeti ásatások viszonylag későn kezdődtek a területen. Hagyományosan három nagy korszakra osztják: a Csulmun ( )- és Mumun kerámiakorra és a vaskorra.
Az első emberek megjelenését a félszigeten különféle források más-más időpontra teszik: egyes források szerint 500 000, mások szerint akár már 700 000 évvel ezelőtti időpont is lehet. Az ásatások viszonylag későn kezdődtek, az 1960-as években, azonban azóta több mint 100 őskőkorszaki lelőhelyet tártak fel. Ezek tanúsága szerint körülbelül 20 000 évvel ezelőtt az ősemberek már használtak tüzet a Koreai-félszigeten és földbe vájt lakóhelyen éltek, kisebb csoportokba verődve. A leletek alapján az ősemberek leginkább a folyók mentén és a tengerpartok mellett telepedtek le. Azt azonban nem lehet biztosan tudni, hogy a mai koreaiak leszármazottai-e a kőkorszakban itt élt ősembereknek, mivel a vándorlás meglehetősen gyakori volt.
Az újkőkorszakban Szibéria felől érkezett emberek egészítették ki a Koreai-félszigeten élő törzseket, számos újkőkorszaki lelet került elő Phenjan, Szöul és Puszan ( ) környékéről. Az újkőkorszaki emberek már agyagedényeket is készítettek.
I.e. 8000-től i.e. 1500-ig tartónak számítják az úgynevezett Csulmun ( )-korszakot, melynek neve az agyagedényeken lévő fésűszerű mintát jelöli. Ekkoriban a törzsi csoportok vadászattal, halászattal, gyűjtögetéssel foglalkoztak és megkezdődött a kis mértékű növénytermesztés is.
I.e. 1500-tól számítják az újfajta agyagkultúra, a Mumun-korszak kezdetét és körülbelül i.e. 300-ig tartott. A bronzkor is ebben az időszakban köszöntött be a félszigeten, és ekkortájt épültek a koreai dolmenek is. Ebben az időben a földfalakkal körülvett városállamok voltak a jellemzőek és elterjedt a mezőgazdaság is. A bronzkorban itt élő emberek tekinthetőek a koreaiak őseinek.
I.e. 300-ra már elterjedtek a vasból készített eszközök a félszigeten, és megkezdődött a vaskor, még Kodzsoszon ( ) idejében. Ekkor kezdték el Koreában használni az ondol padlófűtési rendszert. Ásatások során kínai pénzérméket is találtak, ami mutatja, hogy ebben a korban már befolyása volt a kínai kultúrának a koreai kultúra fejlődésére. Átvették a kínai típusú szürke kőedényeket is.