Oklahoma

A mai világban a Oklahoma olyan téma, amely nagy aktualitást és érdeklődést váltott ki. Hatása a társadalom különböző területein érezhető volt, a politikától a populáris kultúráig. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Oklahoma-et körülvevő különböző árnyalatokat és perspektívákat, elemezve annak a modern világra gyakorolt ​​hatását, valamint a kortárs gondolkodásmód és dinamika alakításában betöltött szerepét. Egy kimerítő és többdimenziós elemzéssel arra törekszünk, hogy rávilágítsunk erre a témára, és megértsük jelentőségét a jelenlegi kontextusban. Ezenkívül megvizsgáljuk a lehetséges jövőbeli következményeket és lehetséges utakat a Oklahoma által az állandóan változó világunkban felmerülő kihívások kezelésére.

Ez a szócikk a szövetségi államról szól. Hasonló címmel lásd még: Oklahoma (egyértelműsítő lap).
Oklahoma
Oklahoma zászlaja
Oklahoma zászlaja		 Oklahoma pecsétje
Oklahoma pecsétje
Közkedvelt elnevezés: Sooner State
Mottó: Labor omnia vincit (latin) – A munka mindent legyőz
NévadóOklahoma Territory
Közigazgatás
FővárosaOklahoma City
Legnagyobb városOklahoma City
KormányzóKevin Stitt (R)
Hivatalos nyelvnincs
Postai rövidítésOK
ISO 3166-2US-OK
Felvétel az Unióba
sorrendben46.
dátuma1907. november 16.
Rangsor
terület szerint20.
népesség szerint27.
népsűrűség szerint35.
Népesség
Népesség3 959 353 fő (2020. ápr. 1.)
Népsűrűség19,4 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
összesen181 196 km²
ebből víz1,8 %
IdőzónaCST (UTC–6 / –5)
Mountain (UTC–7 / –6)
Szélességé. 33°35' – é. 37°
Hosszúságny. 94°29' – ny. 103°
Kiterjedés
kelet-nyugati355 km
észak-déli645 km
Domborzat
legmagasabb pontBlack Mesa Mountain 1516 m
átlagmagasság395 m
legalacsonyabb pontLittle River 88 m
Térkép
Oklahoma weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Oklahoma témájú médiaállományokat.

Oklahoma az Egyesült Államok egyik állama. Földrajzilag az ország középpontjától kissé délebbre fekszik. Úgy is hivatkoznak rá mint közép-nyugati államra (angolul Midwest).

Az államot 1907. november 16-án az Indian Territory-ból hozták létre. Oklahoma negyvenhatodikként csatlakozott az Unióhoz. Fővárosa és egyben a legnagyobb városa Oklahoma City.

Neve

Neve a csaktó indián okla (vörös) és humma (emberek) szavak összetételéből származik, vagyis oklahoma jelentése csaktó nyelven vörös emberek.

Földrajz

Oklahoma a 20. legnagyobb állam, területe 181 035 km² szárazföld és 3 188 km² víz. A hat állam egyike, amely a Frontier Strip-en helyezkedik el, és egy része a Great Plains, amely a 48 szélességi fok földrajzi közepéhez fekszik közel. Szomszédai keleten Arkansas és Missouri, északon Kansas, északnyugaton Colorado, távolabb nyugaton Új-Mexikó, és délen valamint közel-nyugaton Texas.

Domborzat

Oklahoma domborzati térképe

Oklahoma a Great Plains és az Ozark-fennsík között fekszik a Mexikói-öbölbe ömlő folyók forrásainál, s a magas alföldek a nyugati határtól a keleti és délkeleti (mocsaras) területek felé. A legmagasabb pontja a Black Mesa csúcsa 1,516 m-rel a tengerszint felett, amely az északnyugati sarokban az Oklahoma Panhandle-ben helyezkedik el. Az állam legalacsonyabb pontja a Little River közelében távol, a délkeleti határoknál fekszik, melynek tengerszint feletti magassága 88  m.

Az állam többnyire hegyláncokból áll. Négy fő hegyvonulata van: a Ouachita-hegység, a Arbuckle-hegység, a Wichita-hegység és az Ozark-hegység.

Az Egyesült Államok belső magasföld régiója, melybe beletartoznak az Ozark- és az Ouachita-hegységek, az egyetlen hegyláncolat a Sziklás-hegység és az Appalache-hegység térsége között. Flint Hills egy része átnyúlik észak-közép Oklahomába, és az állam délkeleti sarkába. A Cavanal Hill hivatalosan is a világ legmagasabb dombja 609 m. Több mint 500 folyó és ér alkotja Oklahoma vízi útját, melyeken több mint 200, duzzasztó gátakkal elzárt tavakat hoztak létre. Itt van az ország legtöbb mesterséges vízgyűjtő medencéje.

Az állam földrajzi jellegzetességei meglehetősen sokfélék, legalább 10 földrajzi területet különböztethetünk meg. Külön tárgyalják az állam nyugati felét, melynek három ökológiai területe van, míg a keleti rész nyolc ökológiai területet foglal magába.

Az állam nagy része gyakorlatilag két vízgyűjtő medence-rendszerhez tartozik: a (Déli) Vörös-folyóéhoz (Red River of the South) és az Arkansas folyóéhoz. Ezeken kívül még a Lee és Little folyóknak van jelentős vízgyűjtő területe.

Az állam északnyugati sarka félsivatagi változatos felszínű magas alföld, melynek növényzete füves, vagy bozótos és csak nagyon kevés erdeje van.

A fennsíkokat kisebb hegyláncok szakítják meg, mint például az Antelope Hills és a Wichita-hegység Oklahoma délnyugati részén, és átmenetet képeznek a préri és a fákkal borított területek között az állam középső részén. Az Ozark- és az Ouachita-hegység keleti-nyugati irányú vonulatának magassága kelet felé növekszik.

Wichita-kanyon
Ouachita-hegység, Délkelet-Oklahoma
Mesa, Glass-hegység

Éghajlat

Villámlás Oklahoma felett

Oklahoma éghajlata szárazföldi, s esetenként időjárása szélsőséges. Az állam nagy része az ún. Tornádó átjáró (Tornado Alley) útvonalába esik, ahol a hideg és a meleg légtömegek összecsapása gyakori, s ezáltal szélsőséges viharok keletkeznek, mely gyakran tornádó keletkezésével párosul. Átlagosan 54 tornádóval lehet számolni évente. Az állam földrajzi fekvése következtében az éghajlat rövid távolságokon belül eltérő lehet. Oklahoma keleti részén a délről érkező szelek párás szubtropikus levegőt hoznak magukkal a Mexikói-öböl felől. A csapadék mennyisége és a hőmérséklet keletről nyugatra csökken. Míg az állam déli részein az átlagos évi hőmérséklet 17 °C, s a csapadék mennyisége 1422,4 mm, addig a "panhangle" átlagos évi hőmérséklete 14 °C, s a csapadék mennyisége 431,8 mm. Az egész állam területén előfordulhat 38 °C magas hőmérséklet, vagy −18 °C Míg a déli területeken a mérhető hóesés mennyisége 10,2 cm, addig Colorado határán előfordulhat 50,8 cm havazás.

Oklahoma legnagyobb városainak hőmérséklete
City Jan Feb Mar Apr May Jun Jul Aug Sep Oct Nov Dec
Oklahoma City 8/-3 16/4 21/9 26/14 26/14 30,5/18 33/21 33/21 28,8/16,5 23/10,5 15,5/3,5 10/-1,5
Tulsa 47,7/-3,5 11,5/-0,5 16,5/4,5 22/10 26/15 31/20 34,5/22,5 34/21,5 28,8/17,2 23,3/10,5 15,5/3,8 10/-1,0
Lawton -1/-3,3 13,3/-0,5 18,3/4,4 22,7/9,4 27,7/15 32,2/20 35,5/22,7 35/5,0 30/17,2 24,4/10,5 16,60/3,8 11,5/-1,1
Átlagos magas/alacsony hőmérséklet °C-ban

Történet

Az állam üdvözlő táblája
A határ megnyitása fehér telepesek előtt

Bizonyíték van arra, hogy az őslakosság már a legutóbbi jégkorszak idején keresztül ment a mai Oklahoma területén, de állandó településeket csak i. e. 850-1450 között hoztak létre. Mesterséges dombokat tártak fel közel Arkansas határához. 1541-ben a spanyol Francisco Vásquez de Coronado utazott keresztül ezen a területen, de az 1700-as években a francia felfedezők nyomán a franciák tartottak igényt ezekre a területekre. és francia terület maradt egészen 1803-ig, amikor a francia territóriumot a Louisiana Purchase dokumentum alapján az Egyesült Államok megvásárolta Franciaországtól.

Cowboyok vezetik át a csordát az államon a 19. század végén

Az őslakosság ezreit, közöttük az "Öt Civilizált Törzseket" Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, és Tennessee államokból kitelepítették Oklahomába az 1830-as években Ezen a területen ekkoriban az osage és a quapaw indián törzsek éltek. 1830-ban az indiánkitelepítési határozat ezt a területet jelölte ki indián territóriumnak (Indian Territory). 1834-ben az Egyesült Államok újabb szabályokat állított fel az Indián Kapcsolattartási Törvényben (Indian Intercourse Act) Tizenöt törzsnek jelöltek ki földet ezen a vidéken 1830-ban de 1890-re, több mint 30 törzs számára osztottak ki szövetségi földeket.

Az 1866 és 1899 közötti időszakban a texasi marhafarmok igyekeztek kielégíteni a keleti városok élelmiszerigényét és a vasútvonalak Kansas államban biztosították az időbeni szállítást. Útvonalakat hoztak létre a marhacsordák és a marhafarmok számára vagy maguk szállították termékeiket vagy illegálisan letelepedtek az Indián Territórium területén. 1881-ben négy vagy öt marhacsorda út vezetett keresztül a nyugati frontier területeken. A fehér telepesek számának növekedése az Indián Territóriumon belül az Egyesült Államokat egy új törvény, a Dawes Act meghozatalára buzdította (1887-ben), amely szerint a különböző törzsek tulajdonában lévő földekből családok földet kaphattak. Ez az indiánokat magánfarmok létrehozására ösztökélte, de emellett a központi kormánynak is biztosított földet. Ennek következtében az indián tulajdonban lévő földek felét fehér telepesek számára is elérhetővé tették, ezenkívül a vasútépítő társaságok is vásároltak fel földet.

1889. április 22-én a szövetségi kormányzat megnyitotta Oklahoma határait, engedélyt adott a telepeseknek letelepedni a középső övezetben. Az állam határán tízezrével vártak a határ megnyitására, hogy földet foglalhassanak. Azokat, akik megszegték a törvényeket és korábban átlépték a határt, hogy több földet tudjanak foglalni elnevezték "sooner"-oknak, és így kapta az állam a "Sooner State" becenevet. Hamarosan megszervezték a kormányzatot, s több földet vettek el az indiánoktól. Megkezdődtek a kutatások a természeti kincsek után, s csakhamar rábukkantak az olajra, a külszíni fejtésű kőszénbányákra. A 20. század kezdetén erőfeszítéseket tettek, hogy az indián önkormányzatot megszüntessék, s létrehozzák a Sequoyah államot. Ez a kísérlet ugyan kudarcot vallott, de két évvel később, 1907. november 16-án megszületett Oklahoma, s negyvenhatodikként csatlakozott az Amerikai Egyesült Államokhoz.

A kőolaj felfedezésével az új állam lakossága gyorsan szaporodott, s az állam gazdagsága folyvást nőtt. Tulsa úgy vált ismertté, mint a világ olaj fővárosa. Megkezdődtek a beruházások az olajiparba.

1927-ben, egy oklahomai üzletember, Cyrus Avery kampányt indított a 66-os útvonal (U.S. Route 66) létrehozására. Az Amarillo (Texas) és Tulsa (Oklahoma) között már meglévő útvonalat használta fel terveihez.

A 20. század elején a Jim Crow-törvények és a Ku-Klux-Klan jelenléte ellenére Tulsa városában nagyszámú afroamerikai közösség élt. 1921-ben Tulsa a "Race Riot" színhelye volt, az egyik legköltségesebb faji összecsapás az amerikai történelemben. A zavargások 16 órája alatt 35 városi tömbházat szétromboltak, 1,8 millió dolláros ingatlankár keletkezett, kb. 300 ember halt meg. Az 1920-as években a Ku Klux Klan befolyása elhanyagolható volt az államban.

A porvihar farmerek ezreit tette tönkre az 1930-as években.

Az 1930-as években a szárazság, a nagy sebességű szélviharok éreztették hatásukat a mezőgazdaságban. Az ún. Dust Bowl porviharok több államot érintettek. Kansas, Texas, Új-Mexikó államokban és Oklahoma állam északnyugati részén hosszú ideig nem esett eső, s a hőmérséklet szokatlanul magas volt. A farmerek ezrei mentek tönkre, s kénytelenek voltak nyugatra vándorolni. 1950-ig az állam lakosainak száma 6,9%-kal csökkent. Az állam komoly erőfeszítéseket tett a talaj javítására, duzzasztógátak, víztárolók megépítésére. Az 1960-as években több mint 200 mesterséges tavat létesítettek.

Oklahoma City bomba robbantás után.

1995. április 15-én Oklahoma City terrortámadás színhelye volt. Timothy McVeigh és Terry Nichols az Alfred P. Murrah Federal Building közelében bombát robbantottak, amely 168 embert megölt közöttük 19 gyermeket. Timothy McVeigh-t halálra itélték, s az itéletet végrehajtották, Terry Nicholast 161 ember megöléséért életfogytiglani börtönbüntetésre itélték.

Népesség

Népesség különböző években
Év Népesség Vált. (%)
1890258 657
—
1900790 391205,6%
19101 657 155109,7%
19202 028 28322,4%
19302 396 04018,1%
19402 336 434−2,5%
19502 233 351−4,4%
19602 328 2844,3%
19702 559 2299,9%
19803 025 29018,2%
19903 145 5854%
20003 450 6549,7%
20103 751 3518,7%
Oklahoma népsűrűségi térképe

A 2010. évi népszámlálás szerint Oklahoma lakosainak száma 3,751,351, a 28. legnépesebb állam

Az egy főre eső átlagos évi kereset 32 210 dollár volt, a 37. nemzeti szinten, de a harmadik leggyorsabban növekvő.

Az állam földrajzi középpontja a Lincoln megyei Sparks-ban található.

Etnikumok

2005. évi adatok szerint a származást tekintve a német 14,5%, az amerikai 13,1%, az ír 11,8%, angol 9,6%, afro-amerikai 8,1% és őslakosság 11,4%, beleértve a cseroki indiánokat, 7,9% arányban oszlik meg.

A 2002. évi adatok szerint Oklahoma indián lakosságának száma 395 219 fő, s arányát tekintve a második az államok között.

2006-ban a teljes lakosság 4,7%-a külföldi születésű, míg nemzeti szinten 12,4% volt.

Vallás

  • Protestans – 69%
  • Katolikus – 13%
  • Más vallások – 6%
  • nem közölt – 12%

Legnagyobb városok

Oklahoma City
Tulsa

A 2007. évi becslések alapján Oklahoma legnagyobb városai:

Közigazgatás

Bővebben: Oklahoma megyéinek listája

Az állam 77 megyére oszlik.

Gazdaság

Oklahoma gazdasága sokrétű. A repülőgép-, szállítási és közlekedési eszközök gyártása, élelmiszer feldolgozóipara, elektronikus berendezések előállítása, telekommunikációs eszközök gyártása, gáz és olajfinomítás, fejlett mezőgazdasága csak néhány a virágzó iparágai közül. A búzatermesztés területén az ötödik, s mezőgazdasági termékei pedig a huszonhetedik helyet foglalja el nemzeti szinten. Az állam természetes gáz termelése a második az országban.

Hat Fortune 500 cég és egy Fortune 1000 cég főhadiszállása Oklahomában van, s az üzleti világ legbarátságosabb államának szavazták meg.

Oklahoma nemzeti összterméke 2000-től 2006-ig 50%-kal emelkedett, s az ötödik nemzeti szinten.

Nevezetességek

Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében!

Híres oklahomaiak

Jelképek

Jegyzetek

  1. ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
  2. ↑ [[Kenton Oklahoma|Kenton]] városa
  3. ↑ Wright, Muriel (June 1936)./ "Chronicles of Oklahoma". Archiválva 2007. október 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Oklahoma State University. Hozzáférés ideje: 2007-07-31.
  4. ↑ Land and Water Area of States, 2000. Information Please, 2000. (Hozzáférés: 2006. november 22.)
  5. ↑ A Tapestry of Time and Terrain. USGS, 2006. . (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  6. ↑ a b The Geography of Oklahoma. Netstate. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  7. ↑ Oklahoma State Map Collection. geology.com. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  8. ↑ a b c d e Arndt, Derek: The Climate of Oklahoma. Oklahoma Climatological Survey. (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  9. ↑ Managing Upland Forests of the Midsouth. USDA Forest Service. . (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  10. ↑ a b About Oklahoma. TravelOK.com, 2007. . (Hozzáférés: 2006. július 10.)
  11. ↑ a b c Oklahoma, All Terrain Vacation. TravelOK. TravelOK.com. . (Hozzáférés: 2006. július 15.)
  12. ↑ a b "Oklahoma in Brief" Archiválva 2008. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf). State of Oklahoma (2003). Hozzáférés ideje: 2007-08-04.
  13. ↑ a b c Oklahoma's Climate: an Overview (pdf). University of Oklahoma. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  14. ↑ Tornado Climatology. NOAA National Climatic Data Center. (Hozzáférés: 2006. október 24.)
  15. ↑ Oklahoma Weather And Climate. UStravelweather.com, 2007. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 2.)
  16. ↑ Weather Averages: Lawton, Oklahoma. MSN Weather. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 13.)
  17. ↑ Novy, Chris: SPC and its Products. NOAA. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  18. ↑ Palino, Valerie: Early Man in North America: The Known to the Unknown. Yale-New Haven Teachers Institute. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  19. ↑ The Historic Spiro Mounds. Spiro Area Chamber of Commerce, 2007. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  20. ↑ Prehistory of Oklahoma. rootsweb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  21. ↑ a b c d e Oklahoma's History. Government of Oklahoma. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  22. ↑ French and Spanish Explorations. rootsweb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  23. ↑ About North Georgia: Trail of Tears. North Georgia Travel Association. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  24. ↑ The West: Indian Territory. PBS, 2006. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  25. ↑ 1890 Indian Territory Map. RootsWeb. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  26. ↑ Map of Cattle Drives in 1881. Lectricbooks. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  27. ↑ Hamilton, Robert: United States and Native American Relations. Florida Gulf Coast University. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  28. ↑ Factors Influencing Enrollment in Agricultural Education Classes of Native American Students in Oklahoma (DOC). Oklahoma State University, 1999. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  29. ↑ Rushes to Statehood. National Cowboy and Western Heritage Museum. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  30. ↑ Clem Rogers. Will Rogers Museum Association. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  31. ↑ Tulsa Area History. Tulsa County Library. . (Hozzáférés: 2007. április 25.)
  32. ↑ The Father of Route 66. University of Virginia. . (Hozzáférés: 2007. április 20.)
  33. ↑ The Tulsa Lynching of 1921: A Hidden Story. Variety. (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  34. ↑ Tulsa Race Riot, A Report by the Oklahoma Commission to Study the Tulsa Race Riot of 1921, February 28, 2001 (PDF). Oklahoma Historical Society. . (Hozzáférés: 2008. június 10.)
  35. ↑ O'Dell, Larry: KU KLUX KLAN. Oklahoma Historical Society. . (Hozzáférés: 2008. június 26.)
  36. ↑ 1930s Dust Bowl. Cimarron County Chamber of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  37. ↑ History of the States: Oklahoma, The Sooner State. The History Channel, 2007. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 9.)
  38. ↑ Oklahoma City Tragedy. CNN, 1996. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  39. ↑ quickfacts.census.gov. State and County Quick Facts. U.S. Census Bureau. . (Hozzáférés: 2012. május 2.)
  40. ↑ State Personal Income 2006. United States Department of Commerce. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  41. ↑ statecenters. U.S. Census Bureau, 2000. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  42. ↑ Oklahoma - Selected Social Characteristics. United States Census Bureau, 2005. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 19.)
  43. ↑ a b The American Indian and Alaska Native Population: 2000 (pdf). United States Census Bureau, 2002. (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  44. ↑ [http://www.fairus.org/site/PageServer?pagename=research_researchd66d Immigration Impact: Oklahoma]. Federation for American Immigration Reform. (Hozzáférés: 2007. november 17.)
  45. ↑ National Selected Social Characteristics. U.S. Census Bureau, 2005 . (Hozzáférés: 2007. augusztus 5.)
  46. ↑ Oklahoma Census Data Center News (pdf). Oklahoma Department of Commerce, 2007. július 1. . (Hozzáférés: 2007. július 31.)
  47. ↑ "Oklahoma at a Glance" Archiválva 2008. szeptember 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (pdf). Oklahoma Department of Commerce. Hozzáférés ideje: 2007-08-01.
  48. ↑ State Fact Sheets: Oklahoma. United States Department of Agriculture. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  49. ↑ Oklahoma Rising (pdf). Chesapeake Energy, 2007. . (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  50. ↑ Fortune 500: 2006 States. CNN, 2007. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)
  51. ↑ An Overview Of Oklahoma's Target Industries. Oklahoma Department of Commerce. (Hozzáférés: 2007. augusztus 1.)

További információk

Commons:Category:Oklahoma
A Wikimédia Commons tartalmaz Oklahoma témájú médiaállományokat.
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot