A következő cikk a Navassa-sziget témával foglalkozik, amely nagyon aktuálissá vált az elmúlt években. A Navassa-sziget a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt a szakértők és a nagyközönség érdeklődését is felkeltette. Ebben a cikkben a Navassa-sziget-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai fejlődéséig. Ezenkívül elemzik a Navassa-sziget különböző ágazatokban gyakorolt hatásait, valamint a lehetséges megoldásokat és a jövőbeli perspektívákat. Kétségtelen, hogy a Navassa-sziget olyan téma, amelyet érdemes alaposan tanulmányozni és megérteni, ezért ez a cikk igyekszik hozzájárulni a fontos kérdés körüli vitához és elmélkedéshez.
Navassa-sziget | |
Közigazgatás | |
Ország | USA |
Népesség | |
Teljes népesség | 0 fő (2018) |
Földrajzi adatok | |
Fekvése | Karib-tenger |
Szigetcsoport | Nagy-Antillák |
Terület | 5,4 km² |
Tengerszint feletti magasság | 69 m |
Legmagasabb pont | Dunning Hill (77 m) |
Időzóna | UTC-5 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 18° 24′ 10″, ny. h. 75° 00′ 50″Koordináták: é. sz. 18° 24′ 10″, ny. h. 75° 00′ 50″ | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Navassa-sziget témájú médiaállományokat. |
A Navassa-sziget (franciául La Navase, haiti kreol nyelven Lanavaz vagy Lavash) egy apró, lakatlan sziget a Karib-tengeren. Kuba, Haiti és Jamaica között helyezkedik el a Guantánamói-öböltől 160 km-re délre. A szigeten 1857-től guanótermelés folyt, 1917-ben világítótornyot építettek rajta. Egy 1998-as expedíció a szigetet természetvédelmi területté nyilvánította. A lakatlan szigeten időnként haiti halászok létesítenek ideiglenes táborokat.
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a szigetet saját, hivatalosan nem csatlakozott területeként tartja számon, a szigetet az USA Halászati és Vadászati Szolgálata kezeli. Bill Warren kaliforniai üzletember azonban tulajdoni jogosultságának megállapítását kérte (sikertelenül) az amerikai bíróságtól, a Guano Islands Act (Guano-szigetek törvény) alapján, valamint Haiti is jogot formál az aprócska szigetre.