A következő cikk a Navassa-sziget témával foglalkozik, amely nagyon aktuálissá vált az elmúlt években. A Navassa-sziget a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt a szakértők és a nagyközönség érdeklődését is felkeltette. Ebben a cikkben a Navassa-sziget-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a mai fejlődéséig. Ezenkívül elemzik a Navassa-sziget különböző ágazatokban gyakorolt hatásait, valamint a lehetséges megoldásokat és a jövőbeli perspektívákat. Kétségtelen, hogy a Navassa-sziget olyan téma, amelyet érdemes alaposan tanulmányozni és megérteni, ezért ez a cikk igyekszik hozzájárulni a fontos kérdés körüli vitához és elmélkedéshez.
| Navassa-sziget | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 0 fő (2018) |
| Földrajzi adatok | |
| Fekvése | Karib-tenger |
| Szigetcsoport | Nagy-Antillák |
| Terület | 5,4 km² |
| Tengerszint feletti magasság | 69 m |
| Legmagasabb pont | Dunning Hill (77 m) |
| Időzóna | UTC-5 |
| Elhelyezkedése | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Navassa-sziget témájú médiaállományokat. | |
A Navassa-sziget (franciául La Navase, haiti kreol nyelven Lanavaz vagy Lavash) egy apró, lakatlan sziget a Karib-tengeren. Kuba, Haiti és Jamaica között helyezkedik el a Guantánamói-öböltől 160 km-re délre. A szigeten 1857-től guanótermelés folyt, 1917-ben világítótornyot építettek rajta. Egy 1998-as expedíció a szigetet természetvédelmi területté nyilvánította. A lakatlan szigeten időnként haiti halászok létesítenek ideiglenes táborokat.
Az Amerikai Egyesült Államok kormánya a szigetet saját, hivatalosan nem csatlakozott területeként tartja számon, a szigetet az USA Halászati és Vadászati Szolgálata kezeli. Bill Warren kaliforniai üzletember azonban tulajdoni jogosultságának megállapítását kérte (sikertelenül) az amerikai bíróságtól,[1] a Guano Islands Act (Guano-szigetek törvény) alapján, valamint Haiti is jogot formál az aprócska szigetre.