Pápaszemes réce
Ebben a cikkben a Pápaszemes réce témáját átfogó és részletes szemszögből vizsgáljuk meg. Különböző oldalait elemezzük, történelmi eredetétől a mai relevanciáig mindenre kitérve. Emellett megvizsgáljuk a Pápaszemes réce körül létező különféle véleményeket és megközelítéseket, valamint annak a társadalom különböző területeire gyakorolt hatását. A cikkben végig elmélyülünk a jelentésében, következményeiben és az emberek életében betöltött szerepében. A teljes és gazdagító jövőkép felkínálása érdekében mély és átgondolt elemzésbe merülünk, amelyet megbízható források és a terület szakértői támogatnak.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Gácsér
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Tojó
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Melanitta perspicillata (Linnaeus, 1758) | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe (a narancssárágban költ, míg a sárgában áttelel)
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pápaszemes réce témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pápaszemes réce témájú médiaállományokat és Pápaszemes réce témájú kategóriát. |
A pápaszemes réce (Melanitta perspicillata) a madarak (Aves) osztályának lúdalakúak (Anseriformes) rendjébe, ezen belül a récefélék (Anatidae) családjába tartozó faj.
Rendszerezése
A fajt Carl von Linné svéd természettudós írta le 1758-ban, az Anas nembe Anas perspicillata néven.
Előfordulása
Költési időszakban Észak-Amerika északi partjainál fordul elő; télen eme kontinens délebbi partjaira vonul. A legnyugatabbi állományai, Nyugat-Alaszka déli öbleiben találhatók.
Természetes élőhelyei a tűlevelű erdők, mocsarak és tengerpartok. Vonuló faj.
Megjelenése
Testhossza 43–56 centiméter, szárnyfesztávolsága 76–92 centiméter, testtömege pedig 870–1000 gramm. A gácsér homlokán és a tarkóján fehér foltok láthatók; a többi tollazata feketés; a csőre élénk narancssárgás-rózsaszínes-fehéres. A tojó teljes egészében barna színű; csak a pofáján vannak fehéres részek és a feje teteje feketés; a csőre pedig szürke.
Életmódja
Főként puhatestűekkel, rákfélékkel, férgekkel és tüskésbőrűekkel táplálkozik, nyáron inkább rovarokat, lárváikat és növényi anyagok fogyaszt.
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma viszont csökkenő, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. május 4.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 24.)
- The World Encyclopedia of Birds & Birdwatching by David Alderton. Leicestershire. HERMES HOUSE. 2011. ISBN 978-1-84477-947-5
- Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp doi: 10.5962/bhl.title.542: page 125.
