Mai cikkünkben a Papp Lajos (orvos) témájában fogunk elmélyülni, amely kérdés az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki. A Papp Lajos (orvos), akár személyes, akár társadalmi, akár szakmai szinten, jelentős hatással van életünkre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Papp Lajos (orvos) különböző aspektusait, elemezve annak következményeit, kihívásait és lehetséges megoldásait. Ezenkívül megvizsgáljuk, hogy a Papp Lajos (orvos) hogyan fejlődött az idők során, és milyen jelentőséggel bír ma. Egy holisztikus megközelítés révén igyekszünk jobban megérteni a Papp Lajos (orvos)-et és mindennapi életünkre gyakorolt hatását. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy többet tudjon meg a Papp Lajos (orvos)-ről és annak fontosságáról jelenlegi valóságunkban!
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Papp Lajos | |
2006-ban egy kormányellenes demonstráción | |
Született | 1948. március 21. (76 éves) Aranyosgadány |
Állampolgársága | magyar |
Foglalkozása | szívsebész |
Iskolái | |
Kitüntetései |
|
Sablon • Wikidata • Segítség |
Papp Lajos (Aranyosgadány, 1948. március 21.–) Széchenyi-díjas szívsebész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanára, valamint PTE ÁOK Szívgyógyászati Klinika korábbi igazgatója. A Kaposvári Egyetem emeritus professzora.
Hároméves korában családjával kitelepítették a szülőfalujából. Csurgón, Alsóleperden (Dalmand része), Mágocson élt egészen 1957-ig, amikor visszakerült az ősi házba. 1966-ban a pécsi Nagy Lajos Gimnázium elvégzése után, a Mecseki Ércbányákban föld alatti csillésként dolgozott, a következő évben műtőssegéd lett. 1973-ban diplomázott a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. A Pécsi Városi Kórház sebészgyakornoka volt 1973–1975 között. A POTE Anaesthesiologia, Intenziv Therapia és Sebészeti Osztály gyakornokaként dolgozott 1975–1977 között. Aneszteziológia és intenzív terápia (1978), általános sebészet (1982), szívsebészet (1983) szakorvosi vizsgát tett. A Harvard Egyetem ösztöndíjas vendégkutatója (1984–1985). 1989 óta az orvostudományok doktora (a kandidátusi fokozat kihagyásával). 1977 és 1991 között a városmajori Ér- és Szívsebészeti Klinikán dolgozott. 1991 májusától egyetemi tanár. 1991 májusában a Szabolcs utcai Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem (HIETE) Szív- és Érsebészeti Klinika igazgatójává nevezték ki. 1994-ben az egyetem leváltotta, majd Kovács Pál népjóléti miniszter 1994. augusztus 1-i hatállyal megbízta a HIETE zalaegerszegi kihelyezett Szívsebészeti Tanszék létrehozásával, illetve a szívsebészeti-kardiológiai osztály megszervezésével a Zala Megyei Kórházban. 1997-től egyúttal a Pécsi Tudományegyetem II-es számú Sebészet és Szívsebészet igazgató egyetemi tanára, 1999-től 2008-ig az általa alapított Szívgyógyászati Klinika igazgató professzora. Az Orvostudományi és Egészségtudományi Centrum elnöke (2001. március–május). A PTE Szívgyógyászati Klinika Igazgatója volt 2008-ig, amikor is lemondott minden pozíciójáról és kérte nyugdíjaztatását. Úgy döntött, hogy ami az egészségügyben történik, az sem erkölcsileg, sem szakmailag nem vállalható. 2011-től a Kaposvári Egyetem emeritus professzora.
Nős, felesége dr. Varga Zsuzsanna (fül-orr-gégész, audiológus). Lánya Katalin (1979, környezetvédő mérnök), fia Lajos (1975, dipl. szociális munkás). Unokái Kincső (2007), Csenge (2009) és Koppány (2012).
Két testvére van: László (1946–2021) zoológus, az MTA rendes tagja, Gábor (1954) sebész, traumatológus, ortopéd szakorvos, főorvos.
1997. október 23-án Pongrátz Gergely kérésére a forradalom negyvenedik évfordulóján ünnepi beszédet mondott a Corvin közben. 2007 augusztusában Zétényi Zsolttal megalapította a Kárpát-Haza Nemzetőrséget.
– a koronáriakeringés fiziológiája és patofiziológiája – szívsebészet
Szívkeringés-kutatással, a szívizom vérkeringésének fiziológiájával foglalkozott. A világon először Magyarországon vezették be az általa kidolgozott kardio-teletermográfiát (1980). Nemzetközileg is kiemelkedő eredményeket ért el a patológiás és az épszívizom biokémiai vizsgálatainak terén. Tanulmányozta az izomtranszformációt, és az intracelluláris szabad Ca- és Mg-meghatározás technikáját. Különösen jelentősek még az akut coronaria bypass és intermittáló sinus coronarius occlusio hatásának vizsgálata akut lokális ischaemiában.
Alapkutatásokban: fiziológia, patofiziológia kutatásokban a világon először leírt, publikált megállapításai:
Klinikai kutató munkában elért legfontosabb eredményei:
1980–81-ben hazánkban elsőként kísérleti körülmények között kidolgozták, majd emberi szívműtétekre adaptálták a komputer kiértékelésű epicardialis mapping technikát, melyet a thermographiával szimultán alkalmazták.
Megteremtették a ritmusbetegségek szívsebészeti kezelésének legfontosabb feltételét, valamint a bal kamrai aneurysmák egzakt körülhatárolásának, illetve a coronaria bypassműtétek hatásosságának megbízható vizsgálómódszerét.
Klinikai munkája során a betegellátás terén elért legfontosabb eredményei:
Szívsebészként, elsőként vezette be a hazai szakmai gyakorlatba:
– kiterjesztett coronaria endarterectomiákat (mindhárom ágra terjedő részleges, vagy egy-két főágra terjedő teljes desobliteratiot) – teljes revascularisatiora törekvő hatos-hetes-nyolcas-kilences coronaria bypass műtéteket
– együlésben végzett coronaria bypass és carotis endarterectomia műtéteket
– együlésben végzett szív és tüdőműtéteket
– együlésben végzett többes billentyű beültetés és coronaria bypass műtétek
– a dissectio aortae teljes reconstructiojának plasztikai műtétjét (suspensios eljárás)
Tudományos munkássága nemzetközi hírű. Számtalan publikációja jelent meg a világ kiemelkedő szakmai lapjaiban.