A mai világban a Peggau széles körben vitatott és kutatott témává vált, amely állandó vitákat és elemzéseket generál. A Peggau eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig felkeltette a kutatók, szakértők és rajongók figyelmét. A gazdag és összetett történettel rendelkező Peggau az idők során fejlődött, és a mindennapi élet különböző területeit befolyásolta. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Peggau-hez kapcsolódó különböző szempontokat, annak eredetétől a mai világra gyakorolt hatásáig, átfogó és részletes képet adva erről az izgalmas témáról.
Peggau | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Ausztria | ||
Tartomány | Stájerország | ||
Járás | Graz-környéki járás | ||
Irányítószám | 8120 | ||
Körzethívószám | 03127 | ||
Forgalmi rendszám | GU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2199 fő (2018. jan. 1.) | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 410 m | ||
Terület | 11,25 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 47° 12′ 23″, k. h. 15° 20′ 39″Koordináták: é. sz. 47° 12′ 23″, k. h. 15° 20′ 39″ | |||
Peggau weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Peggau témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Peggau osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 2220 lakosa volt.
Peggau Nyugat-Stájerországban fekszik, kb. 15 km-re északra Graztól, a Mura bal partján, Deutschfeistritz-cel szemben. Kelet felé területe kiterjed a Tanneben mészkőhegyeire. Legmagasabb pontja 910 méteres. Nevezetessége a Peggaui-fal, egy meredek, barlangokban gazdag sziklafal. Az önkormányzat 2 települést egyesít: Friesach (248 lakos 2017-ben) és Peggau (1972 lakos).
A környező önkormányzatok: északra Frohnleiten, keletre Semriach, délre Gratkorn, nyugatra Deutschfeistritz.
Peggau barlangjaiból számos régészeti lelet, többek között a kő- és a bronzkorból, került elő. A Kugelstein domb tetején római kori települést találtak.
Első írásos említése 1050 körülről származik Peka vagy Peckach formában. Neve a szláv peč szikla, barlang szóból ered. Peggau várát és a mellette lévő felut a von Peggauk birtokolták, akik később megszerezték Pgannberg várát is és felvették annak nevét. A várat 1270 körül II. Ottokár cseh király lerombolta.
1301-ből van rá bizonyíték hogy útvámot szedtek Peggaunál; a gyakorlat egészen 1800-ig tartott. 1740-ig a Murán leúsztató tutajosoktól is szedtek vámot. A település valamikor 1570 előtt kapott mezővárosi jogokat.
A sziklafal tövében 1844-ben épült meg a galériaalagút, amely a Déli vasút sínpárját védte a kőomlásoktól. 1893-ban megnyílta az első kavicsbánya. Ugyanebben az évben megkezdődött a közel 6 km-es Lurgrotte barlang feltárása. Ennek során egy felhőszakadást követő árvíz elzárt hét barlangászt, akiknek kimentését I. Ferenc József császár is figyelemmel kísérte. Az első világháborút követűen a barlangokból 86 vagonnyi denevérürüléket termeltek ki foszfáttartalmuk hasznosítására.
1944 augusztusa és 1945 áprilisa között Peggauban működött a mauthauseni koncentrációs tábor egyik kirendeltsége, amely alagútrendszert épített a Steyr-Daimler-Puch AG thondorfi repülő- és harckocsigyártó üzeme számára.
1975-ben a Murán lezúduló árvíz nagy károkokat okozott Peggauban. Az ár a Lurgrottét is elöntötte és elsodorta a belső közlekedőállványokat.
A peggaui önkormányzat területén 2017 januárjában 2220 fő élt. A lakosságszám 1939 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 89,7%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,1% a régi (2004 előtti), 4,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,3% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,5% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 80,7%-a római katolikusnak, 4,4% evangélikusnak, 1,8% ortodoxnak, 2,5% mohamedánnak, 9,6% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 5 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 2,3%-kal.