A mai világban a Pethe Ferenc számos területen érdekes és fontos témává vált. Akár személyes, akár szakmai, tudományos vagy kulturális szinten, a Pethe Ferenc felkeltette azoknak a figyelmét, akik szeretnék jobban megérteni ezt a jelenséget, vagy megtalálni a módját annak hatékony hasznosításának. Ebben a cikkben a Pethe Ferenc-hez kapcsolódó különböző szempontokat fogjuk megvizsgálni, a társadalomra gyakorolt hatásától a globális vonatkozásaiig. Elemezzük, hogy a Pethe Ferenc hogyan változtatta meg a minket körülvevő világhoz való viszonyunkat, és hogyan befolyásolta az egyének és szervezetek döntéshozatalát. Ezenkívül megvizsgáljuk a Pethe Ferenc-hez kapcsolódó jelenlegi és jövőbeli trendeket, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes áttekintést nyújtsunk erről a jelenleg aktuális témáról.
Pethe Ferenc | |
Pethe Ferenc | |
Született | 1763. március 30. Bűdszentmihály |
Elhunyt | 1832. február 22. (69 évesen) Szilágysomlyó |
Foglalkozása | újságíró, szerkesztő, mezőgazdasági szakíró |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pethe Ferenc témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pethe Ferenc (Bűdszentmihály, 1763. március 30. – Szilágysomlyó, 1832. február 22.) újságíró, gazdasági szakíró, az első magyar gazdasági szaklap szerkesztője.
1763. március 30-án született Büdszentmihályon, szülei elszegényedett földművesek.
18 éves korában kezdett a Debreceni Református Kollégiumban tanulni. Az iskola elvégzése után a kollégium támogatásával 1788-ban Utrechtbe utazott tanulmányútra, majd a következő 8 évben beutazta egész Nyugat-Európát, ahol a nyomdászságot is kitanulta. Járt többek között Angliában, Franciaországban, Olaszországban, Svájcban és Poroszországban, de a legtöbb időt Hollandiában töltötte, ahol meg is házasodott. Utrechtben három éven keresztül javította, majd 1795-ben saját költségén kiadta a Károli Bibliát.
1796-tól Bécsben az 1794-től kiadott első magyar nyelvű gazdasági lap, a Vizsgálódó Magyar Gazda szerkesztője, kiadója, de 1797-re csődbe ment a lap.
1797-től 1801-ig a keszthelyi Georgikon egyik szervezője, tanára, majd vezetője.
1801 és 1814 között az Esterházy család szolgálatában állt, illetve különböző területeken földet bérelt és gazdálkodott. Az Esterházyak támogatták szakírói tevékenységét is. Ebben az időszakban jelent meg a Pallérozott mezei gazdaság 3 kötete és a Mathesis 2 kötete.
1814-től Bécsben, 1816-tól Pesten jelentette meg lapját, a Nemzeti Gazdát, de 1818-ban ennek a lapnak a kiadását sem tudta tovább finanszírozni. A lap célja elsősorban a mezei gazdálkodás, ezen belül a belterjesség, a takarmánytermesztés, főként a kukoricatermesztés, a talajművelés és a növényápolás korszerű eredményeinek az elterjesztése volt. A gazdasági válság következtében azonban javaslatai nem találtak kedvező fogadtatásra.
1818-tól újra földet bérelt, gazdálkodott és üzleti vállalkozásokból élt. Többek között a budai Vár alatt is vásárolt területet és ott szőlőt telepített.
1827-ben Kolozsváron megindította az első erdélyi politikai lapot, a Hazai Híradót, amit 1828-tól Erdélyi Híradó címmel jelentetett meg. A tudományos élet fellendítéséért harcolt, társadalmi, gazdasági reformokat sürgetett. 1831 őszén az újságot eladta, ő maga pedig Szilágysomlyóra költözött. Néhány hónappal később, életének 70. évében, 1832. február 22-én itt is halt meg.
Természethistóriájáért elsőnek részesült Marczibányi-díjban.
Pethe Ferenc mellszobra megtalálható az Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium árkádja alatt (Budapest), valamint a Városligetben, a Magyar Mezőgazdasági Múzeum délkeleti oldalában lévő sétányon. Gödöllőn egy domborművet helyeztek el az emlékére (Madarassy Walter alkotása).