Napjainkban a Rubányi Vilmos olyan téma, amely egyre fontosabbá válik társadalmunkban. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Rubányi Vilmos sok ember érdeklődési körébe került szerte a világon. Akár az egészségre, akár a gazdaságra, akár a környezetre gyakorolt hatása miatt, a Rubányi Vilmos-nek sikerült lekötnie az akadémikusok, a szakértők és az átlagpolgárok figyelmét. Ebben a cikkben a Rubányi Vilmos különböző aspektusait fogjuk feltárni, az eredetétől a lehetséges jövőbeli következményekig.
Rubányi Vilmos | |
Született | 1905. április 30. Budapest |
Elhunyt | 1972. december 14. (67 évesen) |
Állampolgársága | magyar |
Szülei | Roubal Vilmos |
Foglalkozása | |
Iskolái |
|
Kitüntetései | Magyarország Érdemes Művésze díj (1964) |
Sírhelye | Farkasréti temető (27-5-10) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Rubányi Vilmos (eredeti neve: Roubal Vilmos) (Budapest, 1905. április 30. – Budapest/Debrecen, 1972. december 14.) magyar zeneszerző, karmester, zeneigazgató. Roubal Vilmos fia.
Tanulmányait a Zeneakadémián Siklós Albertnél és a Nemzeti Zenedében végezte. 1919-ben a Városi Színházhoz került, amelynek 1922-től karmestere volt. 1924–1944 között volt a Magyar Állami Operaház repertoár karmestere volt. 1945 után Győrben zenekarszervező volt. 1948–1949 között részt vett a Csokonai Nemzeti Színház operatagozatának megalakításában. 1949–1954 között a debreceni MÁV Szimfonikus Zenekart vezényelte. 1954–1957 között a Szegedi Nemzeti Színház karmestere volt. 1957–1958 között a Miskolci Nemzeti Színház zeneigazgatója volt. 1958–1961 között a Csokonai Nemzeti Színház karmestere, 1961–1971 között zeneigazgatója volt. 1971-ben nyugdíjba vonult.
Szerepelt Angliában, Franciaországban, Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Csehszlovákiában.
Sírja a Farkasréti temetőben található.