Ma egy mindannyiunkat érintő témában szeretnénk elmélyülni: Schneller István (pedagógus). Akár a Schneller István (pedagógus) fontosságáról beszélünk mindennapi életünkben, akár a Schneller István (pedagógus) kihívásairól a modern világban, ez egy olyan téma, amely megérdemli a figyelmet. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt hatásig a Schneller István (pedagógus) végtelen lehetőségeket kínál számunkra az elmélkedésre és a tanulásra. Ezért kulcsfontosságú, hogy alaposan megvizsgáljuk ezt a témát, elemezve annak különböző oldalait, és olyan következtetéseket vonjunk le, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük jelentőségét a mindennapi életünkben.
Schneller István | |
Életrajzi adatok | |
Született | 1847. augusztus 3. Kőszeg |
Elhunyt | 1939. január 25. (91 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Ismeretes mint | neveléstudós |
Gyermekek | Schneller Károly |
Iskolái | |
Pályafutása | |
Szakterület | neveléstudomány |
Kutatási terület | neveléselmélet, személyiségpedagógia |
Munkahelyek | |
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE | nyilvános rendes tanár, dékán, rektor |
Jelentős munkái | Paedagógiai dolgozatok (3 kötet: 1900, 1904, 1910 ) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Schneller István témájú médiaállományokat. |
Schneller István (Kőszeg, 1847. augusztus 3. – Budapest, 1939. január 25.) pedagógiai író, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.
Felsőfokú tanulmányokat a soproni evangélikus teológiai akadémián folytatott, majd továbbképezte magát a hallei és a Berlini Egyetemen. Teológiai és bölcsészdoktor, 1913-tól az MTA tagja.
1874-től az eperjesi, majd 1882-től a pozsonyi evangélikus teológiai akadémia tanára, később igazgatója volt. Felméri Lajost követte 1894-ben a kolozsvári egyetem Pedagógiai Tanszékének élén. A pedagógiai intézet és a tanárképző intézet vezetőjeként 1906-tól a középiskolai tanárképzésben is részt vett. Didaktikai és tantervtörténeti-elméleti elképzeléseit 1917–1919 között a kolozsvári reform-középiskolában valósíthatta meg. Ebben a reform-iskolában a reál iskola, a humán gimnázium és a reálgimnázium együtt valósult meg úgy, hogy a belsőleg differenciált intézmény az elágazó ttv.-e által választási lehetőséget kínált a tanulóknak a "humanisticus óclassicai" és a "realisticus modern nyelvű" irány felé. 1894–1923-ban a kolozsvári, majd a szegedi egyetemen a pedagógia nyilvános rendes tanára.
1918–1919-ben a kolozsvári egyetem rektora volt, ebben a minőségében a vesztes háború után neki kellett átadni a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemet a román hatóságoknak. Az egyetem oktatóit kiutasították Romániából, tanártársaival ő is Budapestre menekült. Sokat tett azért, hogy a vesztes háború miatt megszűnt kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem tanári gárdáját egyben tartsa azért, hogy Szegeden folytassák munkájukat, az egyetemi oktatást és a kutatást.
Schneller István számos kiváló tanítványt nevelt, köztük volt Imre Sándor és Tettamanti Béla.
Kutatási területe a neveléselmélet, a személyiségpedagógia és a személyiség-nevelés volt. Fő műve a Paedagógiai dolgozatok c. munkája, mely 1900-1910 között jelent meg három kötetben, több mint ezer oldalon.
Önként kérte nyugdíjaztatását magas kora és fáradtsága miatt, ám szellemi frissességét továbbra is megőrizte és aktív tagja maradt a tudományos- és közéletnek.
Kőszeg történelmi belvárosában utca viseli a nevét.