Tinnyei sortűz

A mai világban a Tinnyei sortűz még mindig nagyon fontos és releváns téma. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása miatt, a Tinnyei sortűz továbbra is érdeklődést és vitát vált ki különböző területeken. A Tinnyei sortűz eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig a különböző tudományágak szakértőinek tanulmányozásának, elemzésének és elmélkedésének tárgya volt. Ebben a cikkben a Tinnyei sortűz különböző aspektusait és oldalait fogjuk megvizsgálni, hogy jobban megértsük jelentőségét és hatását a mai világban.

A tinnyei sortűz az 1956-os forradalom leverését követő megtorló akciók közé tartozó történelmi esemény, azon esetek egyike volt, amelynek során az újonnan felállt karhatalom fegyvertelen, békésen demonstráló civil lakosok ellen nyílt agresszióval, fegyverrel lépett fel, a jelen lévő civilek egy részének halálát okozva. Az esemény 1956. december 22-én történt a Pest megyei Tinnye községben, a halálos áldozatok száma 1 fő volt.

Előzmények

Az 1956-os forradalom leverését követően a magát magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak nevező első Kádár-kormány nagy erőkkel kezdte meg a hozzá hű karhatalom újraszervezését, annak érdekében, hogy erőt tudjon demonstrálni a lakossággal szemben és az ellenállás újrakezdésének gondolatától is elvegye a forradalommal még szimpatizálók kedvét. Az új karhatalmi alakulatok országszerte december elejére erősödtek meg annyira, hogy belevághassanak olyan akciókba is, amelyek a forradalom utóvédharcainak megtörését célozták. Az ilyen karhatalmi akciók egyik formája volt a sortüzek alkalmazása, amelyek elrendelői lényegében tömeggyilkosságra határozták el magukat – szemben a korábbi időszak sortüzeivel, amelyek többségének inkább csak tömegoszlatás volt a célja.

1956 december elejétől 1957 januárjának közepéig az ország legalább tucatnyi településén történtek ilyen sortüzek, legalább 15 esetben. Ezek közül a legelsőre Budapesten, a mai Nyugati téren került sor, december 6-án, a kort kutató történészek egy része szerint ez volt az első olyan erőpróba, amikor a hatalom célja a lakosság provokálása volt, és ennek során véres brutalitással vertek szét egy békés tömegmegmozdulást. A következő napok mindegyikére esett egy-egy sortűz valamelyik vidéki városban: 7-én Tatabányán, 8-án Salgótarjánban – ez volt ezen időszak legtöbb halálos áldozattal járó sortüze –, 9-én Miskolcon, 10-én Hódmezővásárhelyen és Egerben, 12-én négy településen is (Gyomán, Kecskeméten, Egerben és Kevermesen, 13-án pedig Zalaegerszegen. További sortüzekre került sor a következő hetekben Tinnyén december 22-én, Gyülevészen december 29-én és Csepelen 1957. január 11-én.

A tinnyei események

A Pest megye nyugati szélén elterülő Tinnye községben elkövetett sortűz közvetlen előzménye az volt, hogy a helyi termelőszövetkezet elnöke december 22-ére, szombati napra beidézett mintegy száz olyan férfit, akik a forradalom idején a termelőszövetkezetekből hazavitték az ingóságaikat, azzal a céllal, hogy kilépjenek a szövetkezetből. A szövetkezet vezetője a szakadárokkal való „elbeszélgetésre” segítségül hívott Piliscsabáról egy karhatalmista alakulatot is, miután pedig a lakosság már tisztában volt azzal, hogy az ilyen elbeszélgetések lényegében kínzásokat jelentenek, amik akár halálos kimenetelűek is lehetnek, a férfiak beidézése nyugtalanságot váltott ki az egész faluban.

Miután a településen híre ment, hogy a behívottakat bántalmazzák, sőt lábra kapott az a híresztelés is, hogy a Szovjetunióba akarják deportálni őket, szabadon bocsátásuk érdekében az érintett asszonyok tüntetést szerveztek a tanácsháza elé, követelve, hogy a hatóságok mindenkit engedjenek haza. A karhatalmi egység vezetője Oszolj! parancsot adott ki a demonstrálóknak, majd miután azok nem engedelmeskedtek, sortüzet rendelt el. Ennek során a golyók többsége a tüntető civilek fejei felett süvített el, de egy lövedék homlokon talált és halálra sebesített egy alig 20 éves fiatalasszonyt, Mike Andrásné Pajer (más forrásban Payer) Gizellát. Akad olyan forrás, amely szerint az áldozat a tüntetők szószólói közé tartozott, más forrás szerint viszont talán nem is vett részt a tüntetésen, csak kíváncsiságból ment az utcára, a tanácsházával szemközti lakásából. Halálával egy csecsemő gyermeke maradt árván.

Emlékezete

Jegyzetek

  1. Sortüzek, tüntetések. November 4-e utáni sortüzek. tib1956.hu. . (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  2. Társadalmi és etnikai konfliktusok a 19-20. században – Atrocitások, pogromok, tömeggyilkosságok, népirtások (Digitális Konfliktus Adatbázis) / Enciklopédia /1956: sortüzek és lincselések vidéken. tarsadalominformatika.elte.hu. . (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  3. Mike Andrásné Payer Gizella háztartásbeli (a.n. Kara Mária) született Tinnyén, 1936. november 1-jén, elhunyt Tinnyén, 1956. december 22-én, halálának oka fejlövés, karhatalmisták fegyverhasználata; halálozáskori lakcíme Tinnye, Bajcsy-Zs. u. 13. A forradalom és szabadságharccal összefüggésben életét vesztett személyek adatai. bp18.hu. . (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  4. 55 éve dördült el a salgótarjáni sortűz. alfahír.hu, 2011. december 8. . (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  5. Stefka István: Mától lövetünk! Sortüzek 1956 végén · Kádárék nem tárgyalni akartak, hanem leszámolni. mno.hu, 2005. december 28. . (Hozzáférés: 2016. november 11.)
  6. Berki Imre: Az 1956–57 évi sortüzek rövid története. (Hozzáférés: 2016. november 11.)