A mai cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ufa (település)-et, amely témát emberek millióinak figyelmébe ajánljuk szerte a világon. A Ufa (település) olyan téma, amely nagy vitát váltott ki különböző területeken, és nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Ebben a cikkben a Ufa (település)-hez kapcsolódó különböző szempontokat elemezzük, az eredetétől a mai hatásig. Meg fogjuk vizsgálni a különböző dimenzióit, a mai relevanciáját és a különböző ágazatokra gyakorolt hatásait. Ezenkívül megvizsgáljuk a témával kapcsolatos szakértők véleményét, valamint a Ufa (település) által közvetlenül érintett emberek tapasztalatait. Kétségtelen, hogy ez egy lenyűgöző téma, amely megérdemli a mélyreható feltárást. Csatlakozzon hozzánk ezen a lenyűgöző felfedezőútra a Ufa (település)-ről!
Ufa (Уфа́ , Өфө) | |||
Az Lja-Lja Tulipán-mecset Ufában | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Oroszország | ||
Föderációs alany | Baskírföld | ||
Alapítás éve | 1574 | ||
Polgármester | Ratmir Mavliev | ||
Irányítószám | 450000–450999 | ||
Körzethívószám | 347 | ||
Testvérvárosok | Lista
| ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1 115 560 fő (2017) | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 753,7 km² | ||
Időzóna | YEKT (UTC+5) | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 54° 44′ 00″, k. h. 55° 58′ 00″Koordináták: é. sz. 54° 44′ 00″, k. h. 55° 58′ 00″ | |||
Ufa weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ufa témájú médiaállományokat. |
Ufa (oroszul: Уфа, baskírul Өфө) város Oroszországban, a Baskír Köztársaság fővárosa.
Ufa az orosz muzulmánok vallási szövetségének, az Oroszországban és a Független Államok Közössége európai tagállamaiban élő muzulmánok legfőbb muftijának a székhelye (ЦДУМ – Центральное Духовное управление мусульман России и Европейских стран СНГ). Az Ufai legfelső muftiátust 1992-ben hozták létre, a főmufti Talgat Tadzsuddin.
A város a Déli-Urál gerincétől, Európa és Ázsia határától nyugatra, mintegy 100 kilométerre a Belaja folyó partján az Ufa és Gyoma folyók torkolatánál helyezkedik el.
Ufa erődjét, egy cölöpvárat a baskír törzsek Oroszországhoz történt csatlakozását követően 1574-ben építették az Ufa és Belaja folyók összefolyásánál.
A cölöpvárból a 17–18. század folyamán jelentős város alakult ki. 1781-ben vált az Ufai kormányzóság központjává. 1919-ben hozták létre a Baskír Autonóm Köztársaságot, 1922-ben a Baskír Köztársaságot ennek fővárosa megalakulása óta Ufa.
Lakosságát tekintve Oroszország 11. legnépesebb városa.
Ufa legfontosabb felsőoktatási intézménye a Baskír Állami Egyetem.
Ufa ipara a 19. században indult fejlődésnek. 1870-ben indult meg a hajózás a Belaja folyón és 1892-ben nyitották meg a Szamara–Ufa vasútvonalat. A 19. század végén Ufában több mint 30 üzemet gyárat tartottak nyilván.
1925-ben alapították Ufa legjelentősebb üzemét az Ufai Motorgyárat (teljes nevén Ufai Motorgyártó Termelési Egyesülés), ahol helikopterekben és repülőgépekben használatos gázturbinákat és sugárhajtóműveket gyártanak.
1942-ben evakuálták Ufába a Jaroszlavli Gumigyárat, amely jelenleg az Elasztikus Anyagok Ufai Gyára néven Oroszország egyik legnagyobb műanyagipari üzeme. A gyár tengeri mentőtutajoktól kezdve, felfújható hajókon és légi mentőtutajokon át, felfújható épületekig az elasztikus műanyag termékek széles skáláját gyártja.
Ufa fontos közlekedési csomópont itt keresztezi a Transzszibériai vasútvonal déli vonala a Belaja folyót. 1989. június 4-én nem messze Ufától történt a Szovjetunió legnagyobb vasúti szerencsétlensége, amelyben 780 ember, főként gyermek halt meg.
Az Ufai repülőtér (IATA: UFA, ICAO: UWUU) hivatalos nemzetközi repülőtér, amely képes minden forgalomban lévő repülőgéptípus fogadására. Menetrend szerinti járatok elsősorban Oroszország városaival kapcsolják össze.
A városi közlekedést villamos-, trolibusz- és autóbuszvonalak biztosítják.
Az ufai metró építéséről 1996. július 2-án hoztak határozatot. Átadását 2004-re tervezték, az építés azonban nem a tervezett ütemben haladt.
A várost két főútvonal is összeköti Moszkvával: az M7-es „Volga” főút Vlagyimir, Nyizsnyij Novgorod, Kazany érintésével érkezik Ufába, az M5-ös, „Urál” főút pedig egy hosszabb délebbi íven, többek között Rjazany, Penza, Togliatti érintésével érkezik ide. Tovább az Urál és a Távol-Kelet felé a főút M5 néven halad.