Vordernberg

Vordernberg
Vordernberg címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Stájerország
Járás	Leobeni járás
Irányítószám	8794
Körzethívószám	03849
Forgalmi rendszám	LN
Népesség
Teljes népesség	1045 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	820 m
Terület	27,87 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 29′ 17″, k. h. 14° 59′ 36″47.488055555556, 14.99333333333347.488056°N 14.993333°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 17″, k. h. 14° 59′ 36″47.488055555556, 14.99333333333347.488056°N 14.993333°E
Vordernberg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vordernberg témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Vordernberg osztrák mezőváros Stájerország Leobeni járásában. 2017 januárjában 1030 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Vordernberg Felső-Stájerországban fekszik, a Präbichl-hágónál, a Vordernbergerbach folyó mentén, amely elválasztja az Eisenerzi-Alpokat és a Hochschwab-csoport hegyeit. Az önkormányzat 7 települést egyesít: Almhäuser, Friedauwerk, Handlalm, Präbichl, Sankt Laurenti, Vordernberg, Wegscheid.

A környező önkormányzatok: délre Trofaiach, északnyugatra Eisenerz, északkeletre Tragöß.

Története

Vordernberg szinte egész története a közeli Erzbergen, Ausztria legnagyobb vasércbányájában kitermelt vasérc feldolgozásához kapcsolódik. A vaskohászat első nyomai az időszámítás utáni első évezred végéről származnak. A 13. századtól az egyre nagyobb kohók fújtatóinak működtetésére már a Vordernerbach sodrával forgatott vízkerekeket használtak. Ekkor az egész hegy környéke egyetlen adminisztratív egységet alkotott Aerze néven, de röviddel később hercegi utasításra a hegy egy adott pontjánál 1186 méteren) magasabban bányászott érc Vordernbergnek, az alatt kiterelt pedig Innerbergnek (a mai Eisenerznek) jutott. A két település végleges elválasztására 1453-ban került sor, amikor III. Frigyes császár Vordernbergnek mezővárosi jogot és címert adományozott. Egy 14. századi hercegi parancs értelmében a vordernbergiek a nyersvasat csak Leoben polgárainak adhatták el, amelynek ipara alapvetően a vastermékek (fegyverek, szerszámok, szögek stb.) előállításán alapult. Korábban a vas jelentős részét Itáliába, főleg Velencébe exportálták.

1750 körül a korábbi faszénnel működő, egyszerű kohókat felváltották az új típusú, nagyobb hőmérsékletű vasolvasztók, amelyek a korábbi kovácsoltvas helyett öntöttvasat is képesek voltak előállítani. Ebben az időben 108 kohómunkás és kovács, 379 bányász és földműves, 110 érc- és vasszállító és 251 favágó és szénégető élt a városban. 1806-ig Vordernbergben volt a bányakapitányság székhelye.

1840-ben János főherceg kezdeményezésére Vordernbergben bányászati és kohászati főiskola nyílt, amely 1849-ben Leobenbe költözött (ma Bányászati és Kohászati Egyetem). 1872-ben megnyílt a Leoben-Vordernberg vasútvonal, amelyet 1891-re meghosszabbítottak Eisenerzig. Szintén 1891-ben a Leoben melletti Donawitzben megkezdte működését az első koksszal dolgozó nagyolvasztó, mely jóval hatékonyabban állította elő a vasat az ércből, mint a még mindig faszénnel működtetett vordernbergi kohók. Ez a helyi vasipar végét jelentette, 1922-re az utolsó kohó is bezárt.

1945-ben a második világháború végén a nácik több mint 200 magyar zsidót gyilkoltak meg Präbichlben, Vordernberg és Eisenerz határán.

1986-ban az eisenbergi vasércet nem szállították többé a Präbichl-hágón át Donawitzbe és felszámolták a korábbi vasutat is. 1991 óta nyaranta nosztalgiavasút jár Vordernberg és Eisenerz között. 2012-ben kezdeményezték, hogy Gai, Hafning és Vorndernberg csatlakozzon Trofaiach város önkormányzatához. Míg az első két település népszavazáson megszavazta az egyesülést, Vorndernberg nagy többséggel, 82%-kal elvetette azt.

Lakosság

A vordernbergi önkormányzat területén 2017 januárjában 1030 fő élt. A lakosságszám 1890-ben érte el a csúcspontját 3118 fővel, azóta - különösen az 1960-as évek óta - a népesség erősen csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 88,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,6% a régi (2004 előtti), 4,3% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,9% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 5% egyéb országok polgára (utóbbi a 2010 óta működő menekültszálló miatt). 2001-ben a lakosok 68,4%-a római katolikusnak, 5,6% evangélikusnak, 1,3% mohamedánnak, 23,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

Látnivalók

• a múzeummá átalakított valamikori IV-es vasmű. A klasszicista stílusban 1846-ban épített üzem faszénnel működött és jelentős ipartörténeti emlék.
• a Lehrfrischhütte eredetileg a bányászati főiskolához tartozott, ma a vasfeldolgozás korabeli technikáját bemutató múzeum.
• a Raithaus eredetileg a kohómesterek közösségi háza volt, ma a Bányatörténeti Társaság központja található itt.
• a vordernbergi toronnyal ellátott városházája eredetileg a Schachner-családé volt. Stukkómennyezete 1720-ból való.
• a Meranhaus mai formájában 1684-ben készült el. A 19. században János főherceg birtokában volt.
• a Mária mennybemenetele-plébániatemplom a 15. században épült
• a Szent Lőrinc-templom 1465-ben épült késő gótikus stílusban.

Híres vordernbergiek

• Peter Wirnsberger (1958-) olimpiai ezüstérmes alpesi síelő

Testvérvárosok

• Berg, Németország

Jegyzetek

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Vordernberg című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

• Georg Goeth: Vordernberg in der neuesten Zeit oder geschichtlichen Darstellung der Radgewerken. Nebst einer Einleitung die Beschreibung des Berg- und Hüttenbetriebs zu Vordernberg enthaltend. Verlag J. G. Heubner, Wien 1839
• F. Schönauer: Vordernberg in Steiermark einst und jetzt. Ein Beitrag zur steirischen Volks- und Heimatkunde (Teil 1/3). In: Oesterreichische Gebirgs- und Volks-Trachten-Zeitung. Offizielles Organ des 1. Oesterr(eichischen) Reichsverbandes für Alpine, Volks-, Gebirgs-Trachten- u(nd) Schuhplattler-Vereine, Nr. 7/1922 (V. Jahrgang), 15. Juli 1922, S. 1 f.
• Gerhard Deissl: Die Vordernberger Radmeisterkommunität von den Anfängen bis zu den josefinischen Reformen. Darstellung einer Organisationsform im steirischen Montanwesen. Bergbau, Hüttenwesen, Verkehr, Pfennwerthandel und Vertriebswege des Eisens. Dissertation, Universität Graz, Graz 2009.
• A település honlapja
• 61118 – Vordernberg. Statistik Austria
• A Wikimédia Commons tartalmaz Vordernberg témájú kategóriát.