A mai világban a Wilfried Martens számos területen jelentős jelentőségre tett szert. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Wilfried Martens-nek sikerült széles közönség figyelmét felkelteni. Relevanciája népszerűségének növekedésében és a mai társadalomra gyakorolt hatásában is megmutatkozott. Ebben a cikkben elmélyülünk a Wilfried Martens világában, hogy felfedezzük annak számos oldalát, és elemezzük a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. A Wilfried Martens eredetétől az idők során bekövetkezett fejlődéséig a történelem előtti és utáni időszakát jelölte meg, és a kutatók, az akadémikusok és a kíváncsi emberek érdeklődésére számot tartó témává vált. Csatlakozzon hozzánk ezen az úton, hogy teljes mértékben felfedezze mindazt, amit a Wilfried Martens kínál.
Wilfried Martens | |
Belgium 43. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1979. március 3. – 1981. március 31. | |
Uralkodó | I. Baldvin |
Előd | Paul Vanden Boeynants |
Utód | Mark Eyskens |
Belgium 45. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1981. december 17. – 1992. március 7. | |
Uralkodó | I. Baldvin |
Előd | Mark Eyskens |
Utód | Jean-Luc Dehaene |
Született | 1936. április 19. Sleidinge |
Elhunyt | 2013. október 9. (77 évesen) Lokeren |
Sírhely | Campo Santo |
Párt | CD&V |
Házastársa | (1) Lieve Verschroeven (2) Ilse Schouteden (3) Miet Smet |
Foglalkozás | ügyvéd |
Iskolái |
|
Vallás | római katolikus egyház |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Wilfried Martens témájú médiaállományokat. |
Wilfried Achiel Emma Martens (Sleidinge, 1936. április 19. – Lokeren, 2013. október 9.) belga politikus, államférfi, Belgium miniszterelnöke 1979. április 3. és 1981. április 6. között négy kormány élén, majd 1981. december 17. és 1992. március 7. között öt kormány fejeként.
Jogi doktori diplomát szerzett, majd filozófiát tanult a Leuveni Katolikus Egyetemen, és nemzetközi politológiai tanulmányokat folytatott a Harvard Egyetemen.
Politikai tevékenységét a flamand népi politikai mozgalomban kezdte meg, de hamarosan váltott a kereszténydemokraták felé. Pályája gyorsan ívelt felfelé.
A flamand kereszténydemokraták pártjának (a párt jelenlegi neve Kereszténydemokrata és Flamand – Christen-Democratisch en Vlaams, CD&V) elnöke volt 1972 és 1979 között. A belga szövetségi parlament képviselője volt 1974 és 1991 között, majd szenátor 1991-től 1994-ig.
1976-ban alapító tagja és 1992 óta elnöke volt a – ma már az összes európai középjobb pártot (38 országból 71 tagpárt) tömörítő – transznacionális Európai Néppártnak, valamint az Európai Parlament képviselője 1994 és 1999 között.
Öt gyermeke van; kettő az első házasságából, Lieve Verschroeventől, három a másodikból, Ilse Schoutedentől, aki 1988-ban titkárságának munkatársa volt. Vele, ikreiknek megszületése után, 1998-ban házasodott össze. 2007-ben elváltak. 2008. szeptember 28-án kötött polgári házasságot Miet Smettel, aki korábban államtitkári pozíciókat töltött be Martens kormányaiban. Közös gyermekük nem született, de 2013. április 27-én, második felesége halála után, katolikus szertartás szerint is összeházasodtak.
1984-ben hivatalos látogatást tett Magyarországon, amelynek során nagy elismeréssel nyilatkozott az ország helyzetéről. 1987-ben Kádár Jánost ugyancsak hivatalos látogatáson látta vendégül Belgiumban.
2006. október 23-án a Fidesz nagygyűlésén a magyar kormányt élesen bíráló és Orbán Viktort támogató beszédet mondott.