A mai világban a Paul Vanden Boeynants egyre fontosabbá vált. Akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége, akár a kulturális szférára gyakorolt befolyása miatt, a Paul Vanden Boeynants az emberek széles körének érdeklődésére számot tartó témává vált. A terület szakértőitől az amatőrökig a Paul Vanden Boeynants minden korosztálytól és hátterű személy figyelmét felkeltette. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Paul Vanden Boeynants különböző aspektusait, hogy rávilágítsunk a fontosságára és a mai világban gyakorolt következményeire.
Paul Vanden Boeynants | |
Belgium 41. miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1966. március 19. – 1968. június 17. | |
Uralkodó | I. Baldvin |
Előd | Pierre Harmel |
Utód | Gaston Eyskens |
Belgium miniszterelnöke | |
Hivatali idő 1978. október 20. – 1979.március 3. | |
Uralkodó | I. Baldvin |
Előd | Leo Tindemans |
Utód | Wilfried Martens |
Katonai pályafutása | |
Csatái | belgiumi csata |
Született | 1919. május 22. Vorts |
Elhunyt | 2001. január 8. (81 évesen) Aalst |
Sírhely | Brussels Cemetery |
Párt | PSC-CVP |
Foglalkozás | politikus |
Iskolái | Collège Saint-Michel (1926–) |
Halál oka | tüdőgyulladás |
Díjak |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Paul Vanden Boeynants témájú médiaállományokat. |
Paul Emile François Henri Vanden Boeynants (1919. május 22. – 2001. január 8.) belga politikus és államférfi, Belgium miniszterelnöke 1966 - 1968 és 1978 - 1979 között.
Vanden Boeynants (akit az újságírók csak "VDB"nek emlegettek) Brüsszel egyik kerületében, Vorst-ban született. A húsfeldolgozóiparban dolgozott, majd a PSC-CVP képviselője lett a belga parlamentben 1949 és 1979 között. 1961 és 1966 között a párt elnöke volt, majd 1966-ban kormányt alakított, amely 1968-ig maradt hivatalban. Később, 1978-ban ismét miniszterelnök lett, de hivatalát csak 1979-ig töltötte be. 1995-ben vonult végleg vissza a politikától, 2001-ben Aalst városban halt meg, miután egy szívműtét következményeként tüdőgyulladást kapott.
1986-ban csalás és sikkasztás vádjával elítélték és három évi felfüggesztett börtönbüntetést kapott, ami megakadályozta abban, hogy induljon Brüsszel főpolgármesteri választásán. Csak az 1990-es évek elején rehabilitálták.
1989. január 14-én a Haemers banda tagjai elrabolták, a bűnözők a Le Soir napilapnak küldtek egy üzenetet, amelyben 30 millió belga frank váltságdíjat követeltek Vanden Boeynants szabadon bocsátásáért. Vanden Boeynants-ot egy hónappal később, február 13-án engedték szabadon, miután családja egy nem nyilvános összeget fizetett ki váltságdj fejében. Patrick Haemers, a banda vezére, öngyilkosságot követett el a börtönben, de a banda két másik tagja 1993-ban megszökött a St-Gillis börtönből.
2009. január 20-án Brüsszelben elrabolták a néhai miniszterelnök arany Rolex óráját, amelyet egykori sofőrjének adott ajándékba. A több, mint 30 éves óra értékét 20000 euróra becsülik.