Ebben a cikkben elmélyülünk a Ádám testamentuma lenyűgöző világában, feltárva annak minden oldalát és releváns vonatkozását. Az eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig fogunk foglalkozni az idők során bekövetkezett fejlődésével és a különböző összefüggésekben való relevanciájával. Emellett elemezzük a különböző tanulmányi területeken betöltött szerepét és a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Ezen a vonalon igyekszünk több szempontból is megérteni és reflektálni a Ádám testamentuma-re, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet nyújtsunk az olvasónak erről a témáról.
| Ádám testamentuma | |
| Szerző | nem ismert |
| Megírásának időpontja | Kr. u. 2–4. század |
| Nyelv | görög |
| Témakör | a bibliai Ádám elbeszélései |
| Műfaj | végrendelet |
| Részei | 3 rész |
| Kiadás | |
| Magyar kiadás | nincs |
Az Ádám testamentuma ószövetségi apokrif irat.
Az irat szír, görög, arab, kasumi, etióp, régi grúz és örmény nyelven maradt fenn. Későbbi latin fordításának időpontja bizonytalan. Eredeti nyelve valószínűleg héber, görög vagy szír volt. Egyes kutatók feltételezik, hogy szerzője ismerte az Újszövetséget és a szír nyelvű Mária mennybemenetelét, és művét a 2.–4. században jegyezte le.
Az Ádám testamentuma párhuzamba állítható a Genezis midrás irodalmi változatával, tükröződik benne a 148. zsoltár és Ézsaiás (6:1-6), illetve Ezékiel (1:24) könyve is. Miközben az irat Jézus csodáiról elmélkedik, szól az antikrisztusról.
A könyv 3 részre osztható. Az első két részben (az éjszaka óráinak szakasza, a nappal óráinak szakasza) Ádám egyes szám első személyben beszél és fiával, Séttel társalog, aki őt Isten tiszteletére oktatja. A harmadik részben (próféciák szakasza) feltárul Ádám előtt a teremtés titka, a vízözön története, és Krisztus születése, szenvedése és halála. A mű vége az angyali rendek hierarchiáját mutatja be.