A Sirák fia könyve kérdése manapság nagyon fontos kérdés, mivel a mindennapi élet számos területére kihat. A közegészségügyre gyakorolt hatásától a gazdaságra és a környezetre gyakorolt következményeiig a Sirák fia könyve olyan téma, amely szakértők és állampolgárok érdeklődését egyaránt felkelti. Ebben a cikkben a Sirák fia könyve-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük annak jelentőségét és társadalmi vonatkozásait. Legyen szó statisztikai adatokról, személyes tanúvallomásokról vagy tudományos elemzésekről, megpróbálunk rávilágítani erre a ma oly aktuális témára.
Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike. A katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-63) ünnepélyesen kanonikusnak nyilvánította. A protestáns keresztény irányzatok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek is nevezik. Bár hosszú időn át csak a görög nyelvű eredetik voltak ismertek, később bebizonyosodott, hogy Sirák fiának könyvét eredetileg héberül írhatták. 1896-ban a kairói zsinagóga egyik tárolójában, ahol elhasznált tekercseket tartottak, felfedezték a könyv öt kézzel másolt töredékét a 11.-12. századból. Ennél régebbi szövegrészek kerültek elő Kumránból 1946-ban. 1964-ben a Masszáda erődben találtak egy hiányos tekercset Sirák fiának könyvéből, ami az erődben magukat elsáncolt zelótáké lehetett. Ezekből a töredékekből a könyv mintegy kétharmadát rekonstruálták.
Sirák így nevezi magát, a görög nyelven írt szövegben: "Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája, Jeruzsálemből". A könyv eredetileg héber nyelven keletkezett, a szerző unokája fordította görögre
Az eredeti mű és a fordítások: Szent Jeromos ismerte a héber eredetit, de nem fordította le, hanem a Vetus Latina szövege került a Vulgatába. Ismeretes volt még szír nyelvű fordítás is, hosszú ideig a keresztények csak ezeket használták. Végül 1896-ban a kairói karaita zsinagógában megtalálják az eredeti héber szöveg kétharmadát Kr. u. 11. és 12. századi kéziratokban. A katolikus egyház a görög nyelvűt kanonizálta, mert az a teljes írás. A szaktudósok viszont a héber töredék szövegből indulnak ki és azt egészítik ki a görögből.
A könyv a zsidó hagyományban Ben Szira néven ismert. A latin nyelven beszélő keresztény egyházakban az Ecclesiasticus (Egyházi könyv) nevet adták. Modern szóhasználatban Ben Szirának, vagy a görög Szirák után Sziracidának nevezik.
„ | Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának súlya. A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része. Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja | ” |
– Sir 1,22-24 |
„ | Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erőszakolni. | ” |
– Sir 20,4 |
„ | Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked. | ” |
– Sir 28,1-2ˇ |