Sirák fia könyve

A Sirák fia könyve kérdése manapság nagyon fontos kérdés, mivel a mindennapi élet számos területére kihat. A közegészségügyre gyakorolt ​​hatásától a gazdaságra és a környezetre gyakorolt ​​következményeiig a Sirák fia könyve olyan téma, amely szakértők és állampolgárok érdeklődését egyaránt felkelti. Ebben a cikkben a Sirák fia könyve-hez kapcsolódó különböző perspektívákat és megközelítéseket vizsgáljuk meg, hogy jobban megértsük annak jelentőségét és társadalmi vonatkozásait. Legyen szó statisztikai adatokról, személyes tanúvallomásokról vagy tudományos elemzésekről, megpróbálunk rávilágítani erre a ma oly aktuális témára.

Jörg Breu: Jézus Sirák, a Geheimes Ehrenbuch der Fugger című mű illusztrációja

Sirák fia könyve a deuterokanonikus könyvek egyike. A katolikus egyház a tridenti zsinaton (1545-63) ünnepélyesen kanonikusnak nyilvánította. A protestáns keresztény irányzatok a deuterokanonikus könyveket apokrifeknek is nevezik. Bár hosszú időn át csak a görög nyelvű eredetik voltak ismertek, később bebizonyosodott, hogy Sirák fiának könyvét eredetileg héberül írhatták. 1896-ban a kairói zsinagóga egyik tárolójában, ahol elhasznált tekercseket tartottak, felfedezték a könyv öt kézzel másolt töredékét a 11.-12. századból. Ennél régebbi szövegrészek kerültek elő Kumránból 1946-ban. 1964-ben a Masszáda erődben találtak egy hiányos tekercset Sirák fiának könyvéből, ami az erődben magukat elsáncolt zelótáké lehetett. Ezekből a töredékekből a könyv mintegy kétharmadát rekonstruálták.

A szerző

Sirák így nevezi magát, a görög nyelven írt szövegben: "Jézus, Sirák fia, Eleazár unokája, Jeruzsálemből". A könyv eredetileg héber nyelven keletkezett, a szerző unokája fordította görögre

Az eredeti mű és a fordítások: Szent Jeromos ismerte a héber eredetit, de nem fordította le, hanem a Vetus Latina szövege került a Vulgatába. Ismeretes volt még szír nyelvű fordítás is, hosszú ideig a keresztények csak ezeket használták. Végül 1896-ban a kairói karaita zsinagógában megtalálják az eredeti héber szöveg kétharmadát Kr. u. 11. és 12. századi kéziratokban. A katolikus egyház a görög nyelvűt kanonizálta, mert az a teljes írás. A szaktudósok viszont a héber töredék szövegből indulnak ki és azt egészítik ki a görögből.

A könyv nevei

A könyv a zsidó hagyományban Ben Szira néven ismert. A latin nyelven beszélő keresztény egyházakban az Ecclesiasticus (Egyházi könyv) nevet adták. Modern szóhasználatban Ben Szirának, vagy a görög Szirák után Sziracidának nevezik.

A könyv tartalma

  • Előszó, bemutatkozás.
Haragja a gonoszt nem teszi igazzá, inkább földre rántja haragjának súlya. A türelmes kitart egy ideig, s ha az eltelt, örömben lesz része. Hallgat, amíg el nem jön a beszéd ideje, bölcsességét aztán sok száj magasztalja
– Sir 1,22-24
Aki erőszakkal keresi igazát, olyan mint a herélt, aki az érintetlen lányt meg akarja erőszakolni.
– Sir 20,4
  • Tanítás főként a családról és házasságról
  • Tanítás a társadalmi életről
Aki bosszút áll, azon bosszút áll az Úr is, kemény számadást tart vele bűneiért. Bocsáss meg a másik embernek, ha vétett, imádkozzál, és neked is megbocsátják vétked.
– Sir 28,1-2ˇ
  • Hálaadás Istennek, a bölcsesség keresése

Jegyzetek

  1. Az ószövetségi kánon keletkezése és az apokrifek
  2. Deuterokanonikus bibliai könyvek. Kálvin Kiadó (1999) 
  3. Jézusnak, Sirák fiának könyve, szentiras.hu
  4. A szócikk részben vagy egészében a Bibliában található: Bevezetés Sirák Fia könyvéhez fejezet segítségével készült, Szent István Társulat 2007.

Források