5535 Annefrank

Ebben a cikkben megvizsgáljuk a 5535 Annefrank lenyűgöző életét, és azt, hogy hatása miként hagyott kitörölhetetlen nyomot a történelemben. 5535 Annefrank számos területen, a politikától a tudományig nagy jelentőségű személyiség volt, és öröksége ma is aktuális. A következő néhány sorban a 5535 Annefrank életébe és munkásságába fogunk beleásni, feltárva eredményeit, kihívásait és a világhoz való hozzájárulását. Ezzel az elemzéssel reméljük, hogy rávilágítunk a 5535 Annefrank fontosságára és a világra gyakorolt ​​tartós hatására.

5535 Annefrank
Felfedezése
FelfedezőK. Reinmuth
Felfedezés ideje1942. március 23.
Felfedezés helyeLandessternwarte Heidelberg-Königstuhl
NévadóAnne Frank
Ideiglenes név1942 EM, 1978 EK6, 1986 TV14, 1991 BO2
KisbolygókategóriaAugusta family
Pályaadatok
EpochaSeptember 13, 2023
Aphélium távolsága2,353 CsE
Perihélium távolsága2,073 CsE
Fél nagytengely2,213 CsE
Pálya excentricitása0,0631
Orbitális periódus3,29 év
Átl. pályamenti sebesség20.2 km/s
Közepes anomália145,286°
Inklináció4,247°
Felszálló csomó hossza120,674°
Perihélium szöge8,636°
Központi égitestNap
Fizikai tulajdonságok
Átlagos átmérő4,8 km
Átlagos sűrűség2,3 g/cm³
Forgási periódus15,12 h
Albedó
  • 0,24
  • 0,311
Abszolút fényesség14,2
A Wikimédia Commons tartalmaz 5535 Annefrank témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség


Az 5535 Annefrank egy kisbolygó, melyet Karl Wilhelm Reinmuth német csillagász fedezett fel 1942. március 23-án. Az Augusta család tagja, felszíne kráterekkel szabdalt, körülbelül 4,8 km (6,6 × 5,0 × 3,4 km) átmérőjű. Tömege 1,3·1014 kg, sebessége 20,02 km/s, abszolút magnitúdója 14,2. A kisbolygó a nevét Anne Frank zsidó származású német kislányról kapta, akit a második világháború idején írt naplója tett világhírűvé.

A Stardust nevű amerikai űrszonda 1999. február 7-én indult a Wild-2 üstököshöz, hogy a kómájából gyűjtsön porszemcséket. Az üstököshöz vezető úton a szonda – miközben áthaladt a fő kisbolygóövön – 2002. november 2-án találkozott az 5535 Annefrankkal. A Stardust 3079 km-re közelítette meg a kisbolygót és képeket készített róla.

A kisbolygóról visszaverődő fény alapján kapott fénygörbe árulkodik a forgási periódusról, a kisbolygó alakjáról, a forgástengely térbeli helyzetéről, annak precessziójáról, valamint akár az objektum alakját is meg lehet vele határozni. Az alakmodellek elkészítéséhez azért finomabb mérésékre is szükség van. A legegyszerűbb esetben az alakmodellek elkészítése egy háromtengelyű ellipszoid illesztéséből áll. A forgó ellipszoid különböző irányú vetületei okozzák a fényváltozást. Ennek azért van hatalmas szerepe, mert fontos információkat nyújthatnak a kisbolygók időbeli fejlődéséről, a Naprendszerben való ütközéseikről. A égitestek fényvisszaverő képessége, albedója 0,02 és 0,6 között mozog. (A Földé például 0,39). Éppen az 5535 Annefrank esete világított rá, hogy ezek az értékek pontatlanok lehetnek. A Stardust szonda által megvizsgált 5535 Annefrank reflexiós értéke ugyanis a korábban feltételezett érték fele (0,24), amiből az következik, hogy a kisbolygó valójában kétszer akkora, mint azt korábban gondolták.

Jegyzetek

  1. a b c d e f g h i j k l JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2009. január 19.)
  2. JPL Small-Body Database. (Hozzáférés: 2023. november 10.)

További információk

Commons:Category:5535 Anne Frank
A Wikimédia Commons tartalmaz 5535 Annefrank témájú médiaállományokat.