Napjainkban a Abody Béla olyan téma, amely sok ember figyelmét felkeltette szerte a világon. A mai társadalomban betöltött relevanciájával a Abody Béla szakértők és hobbibarátok érdeklődésének témája lett. A gazdaságra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Abody Béla tanulmányozásra és elemzésre érdemes jelenségnek bizonyult. Ebben a cikkben a Abody Béla-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, és megvizsgáljuk a jelentését különböző összefüggésekben. Történetétől a jövőbeli előrejelzésekig a Abody Béla továbbra is fontos téma marad ma és még évekig.
Abody Béla | |
Élete | |
Született | 1931. június 14. Budapest |
Elhunyt | 1990. augusztus 17. (59 évesen) Budapest |
Sírhely | Farkasréti temető |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Abody Előd |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | novella, karcolat, esszé, kritika |
Első műve | Indulatos utazás (tanulmányok, cikkek - Czine Mihály válogatása) - (1957) |
Fontosabb művei | Tündöklések, bukások (operakritikák) (1983) Emlékezetem pályája I-II. (1987) |
Kitüntetései | József Attila-díj (1973) |
Irodalmi díjai | József Attila-díj (1973) |
A Wikimédia Commons tartalmaz Abody Béla témájú médiaállományokat. |
Abody Béla (Budapest, 1931. június 14. – Budapest, 1990. augusztus 17.) József Attila-díjas magyar író, műfordító, irodalmi- és zenekritikus, humorista és szerkesztő, színházigazgató.
Édesapja Abody Előd műegyetemi professzor volt.
A középiskolát a Ciszter, később Állami Szent Imre Gimnáziumban végezte. Osztálytársai többek között: Györgyi Géza, Latinovits Zoltán és Vajda Miklós voltak. 1947-ben operakritikával kezdte pályáját.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészkarán szerzett diplomát 1953-ban. 1951-ben és 1952-ben az Írószövetség Fiatal Írók Munkaközösségének főtitkára volt.
1956-ban a Magvető Könyvkiadó irodalmi vezetője lett (1957-ig). 1960 és 1963 között általános iskolában tanított Budapest XIX. kerületében. Ezután az Élet és Irodalom főmunkatársa lett.
1971 és 1975 közt a Vidám Színpad igazgatója volt. Gyakori rádiós és televíziós szereplései kabarékban, szórakoztató műsorokban közismertté tették. 1978 és 1985 között Négy évszak címmel adott ki egy folyóiratot. 1987-től 1990-ig a Pallas Lap- és Könyvkiadó főszerkesztője volt.
Csurka István Abodyról mintázta Ki lesz a bálanya című drámájának egyik alakját.
Ő fordította Charlie Chaplin: Életem című könyvét.