Alsóvenice
A mai világban a Alsóvenice olyan téma, amely egyre fontosabbá és lényegesebbé vált a kortárs társadalomban. Legyen szó a Alsóvenice-ről mint egyénről, egy fontos dátumról vagy egy aktuális témáról, jelentősége és hatása a mindennapi élet minden területén meglátszik. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Alsóvenice kulcsfontosságú szerepet kezdett játszani a modern világban való kapcsolattartásban, munkánkban és együttélésünkben. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Alsóvenice fontosságát és hatását a mai társadalomban, valamint azt, hogy milyen következményekkel jár a mindennapi életünkben.
| Alsóvenice (Veneția de Jos) | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Megye | Brassó |
| Község | Páró |
| Községközpont | Páró (Părău) |
| Irányítószám | 507157 |
| SIRUTA-kód | 41603 |
| Népesség | |
| Népesség | 770 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′ 31″, k. h. 25° 12′ 47″Koordináták: é. sz. 45° 52′ 31″, k. h. 25° 12′ 47″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Alsóvenice (románul: Veneția de Jos) település Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
Fogarastól keletre, az Oltba ömlő Venice patak torkolata fölötti bal parton fekvő település. A település közelében melegvizű gyógyfürdő található.
Története
Alsóvenice, Velence nevét 1235-ben már említette oklevél az ide való Conrad plebanos nevével kapcsolatban Conrad plebanus de Venetiis alakban az erdélyi püspök által a szentszéki legátusnál bepanaszolt papok között. 1372-ben Venecze néven említették, mikor is egyháza felett pereskedett az erdélyi püspök és az esztergomi érsek, mivel a korai német telepítvények egyházaira az érsek formált jogot. További névváltozatai: 1637-ben Also Venicze, 1640-ben Also Wenicze, 1750-ben Also-Venecze, 1760–1762 között Alsó Venitze, 1808-ban Venicze (Alsó-), 1861-ben Alsó-Venicze, 1888-ban Alsó-Venicze (Venetia inferior), 1913-ban Alsóvenice.
A 14. század első felében birtokosai a Barnabás fiak voltak, utánuk László (Vlad) havaselvei vajda és Fogarasföld ura volt birtokosa, aki 1372-ben átadta unokabátyjának: a Kökényesrénold nemzetségből való Dobokai Lászlónak. Venice római katolikus magyar vagy szász lakosságát az 1241 évi tatárjárás pusztította el. A 14-19. században román jobbágyfalu volt.
1640-ben I. Rákóczi György birtoka volt.
A trianoni békeszerződés előtt Fogaras vármegye Sárkányi járásához tartozott. 1910-ben 1283 lakosából 1229 román, 35 magyar volt. Ebből 826 görögkeleti ortodox, 422 görögkatolikus, 12 római katolikus volt.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
