A következő cikkben tovább kutatjuk a Felsőkomána-et, amely témát emberek millióinak figyelmébe ajánljuk szerte a világon. A Felsőkomána eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig vita tárgyát képezte és lenyűgözte az évek során. Mélyreható elemzéseken és kiterjedt kutatásokon keresztül megvizsgáljuk a Felsőkomána különböző aspektusait és hatását a politikától a populáris kultúráig a különböző területeken. Ez a cikk átfogó és szemléletes képet kíván adni a Felsőkomána-re és annak fontosságára a mai világban.
Felsőkomána (Comana de Sus) | |
A cseppkőbarlang | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Alsókomána |
Rang | falu |
Községközpont | Alsókomána |
Irányítószám | 207052 |
SIRUTA-kód | 40875 |
Népesség | |
Népesség | 365 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011) |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság |
|
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 53′ 45″, k. h. 25° 16′ 07″Koordináták: é. sz. 45° 53′ 45″, k. h. 25° 16′ 07″ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Felsőkomána (románul: Comana de Sus vagy Comăna de Sus, németül: Oberkomana) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Kőhalomtól 21 kilométerre délre, a Persányi-hegység nyugati peremén fekszik.
Először 1582-ben, Felső-Komana néven említik. Fogaras vidékéhez tartozott román lakossággal, erdei az erdélyi fejedelmek vadászterületei voltak. Innen származott a Majláth (Maylád) család.
1632-ben 21 jobbágy, két boér családfő és egy pap lakta, és a fejedelemasszonynak a falu felett üvegcsűre volt, kőtörő malommal. A műhelyben 1637-ben tizenegy, 1647-ben már csak négy munkás dolgozott. 1688-ban szűnt meg. 1722-ben ötven jobbágycsaládot és hét malmot számláltak meg itt. Ortodox kolostorában 1748-ban egy szerzetespap, hat szerzetes és egy apáca élt. 1792-ben hamuzsírfőző hutája működött.