Posorta
Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Posorta hatását a kortárs társadalomra. A kezdetektől napjainkig a Posorta döntő szerepet játszott a modern élet különböző területein. Részletes elemzéssel megvizsgáljuk, hogy a Posorta hogyan alakította át észlelésünket, hogyan alakította át interakcióinkat, és hogyan határozta meg újra a körülöttünk lévő világról alkotott felfogásunkat. Ezeken az oldalakon keresztül felfedezhetjük a Posorta különböző oldalait és hatását olyan területeken, mint a kultúra, a technológia, a politika és a gazdaság. Ezenkívül megvizsgáljuk a Posorta lehetséges jövőbeli következményeit egy folyamatosan fejlődő világban.
| Posorta (Pojorta) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Erdély |
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Brassó |
| Község | Lisza |
| Rang | falu |
| Községközpont | Lisza |
| Irányítószám | 507117 |
| SIRUTA-kód | 41373 |
| Népesség | |
| Népesség | 197 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | - (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 515 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 24° 52′ 13″Koordináták: é. sz. 45° 45′ 00″, k. h. 24° 52′ 13″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Posorta (ejtsd /pozsorta/, románul: Pojorta) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése
Fogarastól 18 kilométerre délnyugatra, a Fogarasi-havasok lábánál fekszik.
Története
Fogaras vidéki, majd Fogaras vármegyei román falu volt. Először 1601-ben Possorita, majd 1630-ban Posorita és Posoricza, 1750-ben Posorata néven említették. Brandenburgi Katalin 1630-ban megerősítette posoritai és breázai birtokában Posoritai András boért és apját, Alde Niagreiét. 1722-ben tizenhat kisbojár- és tíz jobbágycsaláddal írták össze. 1765 és 1851 között az első román gyalogezredhez tartozott. A határőrség felállításakor lakói egy része, a jobbágyok, elhagyták a falut és Breázára költöztek, helyükre a hatóságok Ludisorból költöztettek be családokat. 1916-ban harcok helyszíne volt az osztrák–magyar és a román seregek között. Az 1950-es évek elejéig környékén, a hegyekben fegyveres partizántevékenység folyt.
1850-ben 416 lakosából 384 volt román és 31 cigány nemzetiségű; 404 görögkatolikus és 12 ortodox vallású.
2002-ben 149 lakosából 148 volt román és egy ukrán nemzetiségű; valamennyien ortodox vallásúak.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Ioan Cav. de Pușcariu: Fragmente istorice despre boerii din Țara Făgărașului. Sibiiu, 1907, 221–228. o.
- ↑ Constantin Stan: Școala poporană din Făgăraș și depe Târnave, 1. köt., Făgărașul. Sibiu, 1928, 345–6. o.
Fordítás
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Pojorta című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
- posortai hímes tojás 1908-ból, a Magyar Néprajzi Múzeum gyűjteményében [halott link]
Képek
-
Ortodox templom -
-
A börtönben, ismeretlen körülmények között elhunyt Andrei és Ghița Hașu partizánok sírja
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
