A mai világban a Almásmező (Brassó megye) alapvető szerepet játszik a társadalom különböző területein. Akár személyes, akár szakmai vagy társadalmi szinten, a Almásmező (Brassó megye) idővel egyre fontosabbá vált. Hatása jelen van a döntéshozatalban, az új technológiák fejlesztésében, az ismeretek bővítésében és a lehetőségek megteremtésében. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Almásmező (Brassó megye) jelentőségét és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását, elemezve hatásait és lehetséges következményeit a jövőre nézve. Hasonlóképpen, figyelembe vesszük a Almásmező (Brassó megye) körül létező több perspektívát is, bizonyítva annak összetettségét és fontosságát a folyamatosan változó világban.
Almásmező (Poiana Mărului) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Almásmező |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 507160 |
Körzethívószám | 0x68 |
SIRUTA-kód | 41630 |
Népesség | |
Népesség | 2956 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | - (2011) |
Népsűrűség | 31,25 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Terület | 94,6 km² |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 36′ 23″, k. h. 25° 18′ 26″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 23″, k. h. 25° 18′ 26″ | |
Almásmező weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Almásmező témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Almásmező (románul: Poiana Mărului, németül: Bleschbach, szászul Pojen) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Központja Zernyesttől 7 km-re északra, a Persányi-hegységben fekszik. Nagy területen elterülő, szórt hegyvidéki település. Területének 24%-a rét, 20%-a erdő és 7%-a legelő.
Magyar neve a románnak tükörfordítása. A német név jelentése: 'román patak'. Írásos említései: Poiana Marului (1589), Poiana Marul (1601), Almás Mező (1760–1762) és Alma Mező (1839).
Petrichevich Horváth Kozma fogarasi kapitány telepítette zernyesti, toháni és szászvolkányi románokkal az 1570-es években, a havasok őrzésére. 1632-ben 57 jobbágy- és 18 zsellércsalád lakta. A 17. században Christoph Hirscher brassói patikus és utódai birtokolták.
Határában a 18. század végén üvegcsűr, a 19. században ólomércbánya üzemelt. A 20. század elején Fogaras vármegye harmadik legnépesebb települése volt.
1971-től kezdve Ion Dumitru festőművész körül művésztelep alakult ki, melynek tagjait önálló irányzatként is számon tartották („almásmezői csoport”). 2004-ben vált ki belőle és önállósult Újsinka.