A mai világban a Andrzej Wajda nagyon fontos és sok embert érdeklő téma lett. Akár történelmi alakról, akár elvont fogalomról, akár aktuális témáról beszélünk a Andrzej Wajda-ről, relevanciája és hatása túlmutat a korlátokon és határokon, különböző korú, kultúrájú és szakmák embereire hat. Ebben a cikkben a Andrzej Wajda-hez kapcsolódó különböző szempontok feltárására és elemzésére törekszünk, azzal a céllal, hogy átfogó és gazdagító képet adjunk erről a ma oly jelentős témáról.
Lengyelország német megszállásáig hét középiskolai osztályt tudott elvégezni. Rövid ideig egy magánfőiskolán tanult, ezzel egyidőben dolgozott raktárosként, hordárként, bognárként, lakatosként és műszaki rajzolóként. 1940-ben megölték édesapját Katinyban. 1942-től katonaként harcolt Lengyelország függetlenségéért.
Festőművésznek készült. 1946-ban kezdte meg tanulmányait a krakkói Képzőművészeti Főiskolán, de 1949-ben otthagyta és beiratkozott a łódźi filmfőiskolára, ahol 1952-ben kapott diplomát.
A lengyel iskola, vagy más néven a lengyel új hullám egyik elindítója volt. 1954. január 26-án debütált A mi nemzedékünk című filmmel, amelyért megkapta az Állami Díj III. fokozatát. 1957. április 20-án volt a Csatorna című film premierje. 1958-ban készült Hamu és gyémánt című filmje a 2. világháború utáni kultuszfilmek egyik első alkotása. A lengyel sors (Csatorna 1956, Lotna 1959, Tájkép csata után(wd)(Krajobraz po bitwie), (1970) sok filmjének központi témája. Másik vonulatot képeznek az irodalmi művekből készült nagy sikerű alkotásai: Żeromski (Légió 1965), Iwaszkiewicz (Nyírfaliget 1970, A wilkói kisasszonyok 1979), Reymont (Az ígéret földje 1974), Przybyszewska (Danton 1982). A lengyel irodalom legnagyobbjainak műveiből készített nagyon sikeres filmalkotásokat. Világszerte sikert aratott az 1950-es és az 1970-es éveket elemző filmjeivel (A márványember1976, Vasember1981). Számos filmet készített a televízió számára (Halott osztály 1977, Évek múltán, napok múlva 1980). Színházi rendezései világhírűek. A Dosztojevszkij: Ördögök című művéből, a krakkói színház művészeivel bemutatott dráma európai színháztörténeti eseménynek számított. Életművéért Oscar-díjat kapott.
Vasember. Forgatókönyv; forgatókönyv Aleksander Scibor Rylski, rend. Andrzej Wajda; ABC Független, Bp., 1985 (Kelet-európai népek sorsközössége az irodalomban)
Vasember. Forgatókönyv; forgatókönyv Aleksander Scibor Rylski, rend. Andrzej Wajda; 2. bőv. kiad.; ABC Független, Bp., 1985
Aleksander Ścibor-Rylski: A márványember. Andrzej Wajda filmjének irodalmi forgatókönyve; ford. Varsányi Mária; Magvető, Bp., 1987 (Rakéta Regénytár)
Aleksander Ścibor-Rylski: A Vasember; rend. Andrzej Wajda, ford., interjúk, életrajzok Pap Pál, előszó Marx József; Magyar Filmintézet, Bp. 1989
Visszaforgatás; Kelenföld, Bp., 1990
A film és más hívságok; ford. Éles Márta; Osiris, Bp., 2002 (Osiris könyvtár. Film)
Slomo-Zanvl Rappaport (An-Ski): Dybuk. Világok határán. Héber kabbalista legenda három felvonásban; ford. Harsányi Zsolt, előszó Anna Madeyska-Pawlikowska / Andrzej Wajda: Titkok világa. Vázlatok egy rendező jegyzetfüzetéből; Austeria, Krakkó–Bp., 2008
↑...a poétikusan ifjú Daniel Olbrychski a drótkeretes szemüvegében, csíkos rabruhájában olyat játszik, amiről nehéz elképzelni a felejtést. ...egy – immár amerikai kézen lévő – koncentrációs táborban járunk, mindenki elment már, csak az elkeseredett lengyelek marják egymást. ...a százszorosan lehetetlen helyzetből csak a szerelem ereje (meg valamennyire, egy kicsit a verseké, a könyveké) rángathat ki – ideig, óráig. A lány (a szépséges Stanislawa Celinska) Nyugatra menne, amikor már mehetne, a fiú arra, haza. De mielőtt még mehetnének, egy lopott délutánra, egy foglár háta mögötti együttlét rövid perceire olyan lesz minden, mint amilyennek lennie kellene mindig is. Talán azért lesz olyan, hogy aztán nyugodtan olyan lehessen, mint amilyen mindig – amilyennek nem szabadna lennie.