Bélrogoz
Ma a Bélrogoz-ben fogunk elmélyülni, amely téma az utóbbi időben sokak figyelmét felkeltette. A Bélrogoz nagy érdeklődést váltott ki különböző területeken, a tudománytól a popkultúráig. Az évek során a Bélrogoz tanulmányozás, vita és elmélkedés tárgya volt, és relevanciája ma is jelen van. Ebben a cikkben a Bélrogoz-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt hatásáig. Belemerülünk a Bélrogoz történetébe és jelentésébe, valamint annak különféle összefüggésekben való következményeibe. Készülj fel arra, hogy belépj egy lenyűgöző és érdekfeszítő univerzumba, amely tele van tudással és felfedezésekkel a Bélrogoz-ről.
| Bélrogoz (Rogoz de Beliu) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Bélkirálymező |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bélkirálymező |
| Irányítószám | 317101 |
| SIRUTA-kód | 10596 |
| Népesség | |
| Népesség | 110 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 36′ 23″, k. h. 22° 00′ 18″Koordináták: é. sz. 46° 36′ 23″, k. h. 22° 00′ 18″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Bélrogoz (Rogoz de Beliu), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
A Béli-hegység alatt, Béltől északra fekvő település.
Története
Bélrogoz, Rogoz nevét 1552-ben említette először oklevél Rogoz néven. 1808-ban Rogoz (Beél-), Rogy, 1888-ban Bél-Rogoz, 1913-ban Bérogoz néven írták.
Bélrogoz már a 13. század végén a váradi püspök birtoka volt és akkoriban összesen 27 telkkel.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bél-Rogoz, Bihar vármegyében, a váradi deák püspök béli uradalmában, hegyes vidéken, 183 óhitü lakossal, s anyatemplommal.”
1910-ben 255 lakosából 248 román, 2 magyar volt. Ebből 253 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görögkatolikus temploma 1825-ben épült
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}