A mai világban a Varsánd a szakértők és a nagyközönség számára egyaránt nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált. A Varsánd hatása mindennapi életünk minden területére kiterjed, a másokhoz való viszonyunktól a környezetre gyakorolt hatásig. A technológiai fejlődéssel és a társadalom fejlődésével a Varsánd egyre relevánsabb témává vált a tudományos, üzleti és szociális területeken. Ebben a cikkben tovább vizsgáljuk a Varsánd szerepét és jelentőségét mai világunkban, elemezve következményeit, kihívásait és lehetőségeit.
Varsánd (Olari) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Partium |
Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
Megye | Arad |
Község | Varsánd |
Rang | községközpont |
Irányítószám | 317225 |
SIRUTA-kód | 11511 |
Népesség | |
Népesség | 1529 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 553 (2011) |
Földrajzi adatok | |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 46° 23′, k. h. 21° 33′Koordináták: é. sz. 46° 23′, k. h. 21° 33′ | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Varsánd (Olari) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Borosjenőtől nyugatra, Pankotától északnyugatra, Szineke, Felsősimánd és Ószentanna közt fekvő település.
Varsánd nevét 1746-ban említette először oklevél Fazekas Varsand néven.
1808-ban Ófazekas- és Újfazekas- Varsánd, 1913-ban Újvarsánd néven említették.
A falu egykori neve Fazekasvarsánd volt, és 1746-ban is e néven említették. 1792-ben a falu közelében magyarok telepedtek le, és a román lakosságú Varsánd (Óvarsánd) mellett új falut alapítottak, Újvarsánd néven, és az 1910-es térképen már mindkét Varsánd: Ó- és Újvarsánd is fel volt tüntetve.
1910-ben Óvarsándnak 990 lakosa volt, melyből 108 magyar, 873 román volt. Ebből 21 római katolikus, 69 evangélikus, 880 görögkeleti ortodox volt.
1910-ben Újvarsándnak 1242 lakosa volt, ebből 1087 magyar, 38 német, 95 román volt. Ebből 133 római katolikus, 956 evangélikus, 94 görögkeleti ortodox volt.
1792-április-májusában jött létre Új-Fezekas-Varsánd község, amikor Fekete János gróf felkérésére, annak örökös birtokára, nagyságrendileg 120, eredetileg kemenesaljai gyökerű evangélikus család települt. Az uradalmi területen kívül a falu határa 1896 kat. hold, amelyen jelentős gyümölcs és szőlőtermesztés indult. Az 1848-as szabadságharc során templomtornya ágyútalálatot kapott, amely javítására 1860-ban került sor. A szabadságharc folyamán 3000 orosz katonát szállásoltattak el a faluban. 1849-ben a falu szülötte, Kalmár Sándor szállította kocsiján Damjanich János tábornokot az aradi vesztőhelyre.
A trianoni békeszerződés előtt Ó- és Újvarsánd Arad vármegye Világosi járásához tartozott.
Mai neve Varsánd (Olari).