Boklya
A mai világban a Boklya továbbra is érdeklődés és vita téma. Idővel a társadalom alapvető elemévé vált, és a mindennapi élet számos területére hatással volt. Akár személyes, akár politikai, tudományos vagy kulturális szinten, a Boklya jelentős nyomot hagyott a történelemben, és továbbra is vitákat és ellentmondásos véleményeket generál. Ebben a cikkben alaposan tanulmányozzuk a Boklya hatását különböző kontextusokban, valamint az általa jelentett előrelépéseket és kihívásokat a jövőre nézve.
| Boklya (Bochia) | |
 | |
| Boklya görögkeleti temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Bél |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bél |
| Irányítószám | 317042 |
| SIRUTA-kód | 9967 |
| Népesség | |
| Népesség | 56 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | – (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 158 m |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 32′ 42″, k. h. 22° 00′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 42″, k. h. 22° 00′ 26″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Boklya (Bochia), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
A Béli-hegység alatt, a Mézes patak mellett, Béltől északkeletre fekvő település.
Története
Boklya nevét 1552-ben említette először oklevél Bokonya néven. 1808-ban Bokiá, 1828-ban Bokkia, 1913-ban Boklya néven írták.
Bokkia földesura a latin szertartású nagyváradi püspökség volt, amely itt még a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Bokkia, a hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, 400 óhitű lakossal, s anyatemplommal. ... Lakosai üveggel, taplóval kereskednek, épületeket csinálnak, s kevés juhokat is tenyésztenek.”
1910-ben 365 lakosából 349 román, 8 magyar volt. Ebből 355 görögkeleti ortodox, 7 izraelita volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma 1802-ben épült
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}