Hévízkáránd
Napjainkra a Hévízkáránd nagyon aktuális témává vált a modern társadalomban. A politikától a populáris kultúráig a különböző területekre gyakorolt hatása miatt a figyelem erre a kérdésre összpontosult. Mivel a Hévízkáránd továbbra is vita és vita tárgya, kulcsfontosságú, hogy részletesen elemezzük mindennapi életünkre gyakorolt hatásait és kihatásait. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Hévízkáránd számos aspektusát, megvizsgálva a különböző területekre gyakorolt hatását és az idők során bekövetkező fejlődését. Hasonlóképpen foglalkozunk a szakértők és véleményformálók különböző megközelítéseivel és álláspontjaival ebben a kérdésben, hogy átfogó és objektív jövőképet kínáljunk.
| Hévízkáránd (Cărand) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Hévízkáránd |
| Rang | községközpont |
| Községközpont | Hévízkáránd |
| Irányítószám | 317070 |
| SIRUTA-kód | 10355 |
| Népesség | |
| Népesség | 546 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 3 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 26′ 42″, k. h. 22° 05′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 26′ 42″, k. h. 22° 05′ 19″ | |
 | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Hévízkáránd (Cărand) település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
A Béli-hegység nyugati lejtője alatt, Borosjenőtől keletre, Kertes, Nermegy és Bélmárkaszék közt fekvő település.
Története
Nevét 1429-ben említette először oklevél Karandrewe néven.
1692ben Karand-Toplicza, 1808-ban Káránd (Toplicza-) néven írták.
1851-ben Fényes Elek Magyarország történeti földrajzában írta a településről: "...hegyes vidéken, a váradi deák püspök uradalmában: 389 óhitű lakossal, s anyaegytemplommal. Van itt 538 n. szántóföld s rét mind úrbériség és 2678 hold majorsági erdő...Közel a faluhoz van egy meleg forrás, melynek víze vasas, szabadon lévén fürdésre nem alkalmaztatik, hanem lent és kendert áztatnak benne."
1910-ben 826 lakosából 13 magyar, 789 román volt. Ebből 9 római katolikus, 811 görögkeleti ortodox volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
- Határában vastartalmú melegvízforrás fakad.
Források
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Hivatkozások
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
