Tagadómedgyes
Ez a cikk a Tagadómedgyes témával foglalkozik, amely ma egy érdekes és releváns pont. A Tagadómedgyes sokak érdeklődését felkeltő téma, mivel a mindennapi élet különböző területein fontos kihatásai vannak. A következő vonalakon a Tagadómedgyes-et különböző szempontok szerint elemezzük, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról. A Tagadómedgyes eredetétől a társadalomra gyakorolt hatásáig olyan téma, amely nagy vitát és érdeklődést vált ki, ezért elengedhetetlen, hogy elmélyedjünk a tanulmányban, hogy megértsük hatókörét és relevanciáját a mai világban.
| Tagadómedgyes (Tăgădău) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Románia |
| Történelmi régió | Partium |
| Fejlesztési régió | Nyugat-romániai fejlesztési régió |
| Megye | Arad |
| Község | Bél |
| Rang | falu |
| Községközpont | Bél |
| Irányítószám | 317044 |
| SIRUTA-kód | 9994 |
| Népesség | |
| Népesség | 489 fő (2021. dec. 1.) |
| Magyar lakosság | 9 (2011) |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 30′ 32″, k. h. 22° 00′ 15″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 32″, k. h. 22° 00′ 15″ | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Tagadómedgyes (Tăgădău), település Romániában, a Partiumban, Arad megyében.
Fekvése
Borosjenőtől északkeletre, A Béli-hegységhez tartozó Galaló-hegy alatt, a Tőz mellékvizei; a Hagymás és Medgyes összefolyása, fölött, Bél északkeleti szomszédjában, Benyefalva és Kománfalva közt fekvő település.
Története
Tagadómedgyes, Medgyes nevét 1489-ben említette először oklevél Meggyes néven. Meggyes Árpáddal együtt a Csákyak birtokai közé tartozott.
Nevét 1552-ben Meggyes, 1589-ben Thagado, 1599-ben Kysmeggies, Nagimemeggies, 1692-ben Tagado, Megyes, 1808-ban Megyes (Tagadó-), 1913-ban Tagadómedgyes-nek írták.
A 15. században a Csákyak birtokaként említették. Később a nagyváradi 1. sz. püspök birtoka lett, mely itt még a 20. század elején is birtokos volt.
1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Tagadó (román nyelven), a magyarok Tagadó-Megyesnek nevezik, Bihar vármegyében, hegyek közt, a váradi deák püspök béli uradalmában, 598 óhitű lakossal s anyatemplommal. Tagadó-Megyes, puszta, Bihar vármegyében, s ugyancsak a váradi deák püspök béli uradalmához tartozván, majorságilag kezeltetik. Van itt 455 óhitü lakos. Határa meglehetős, de laposabb részét a patak, mellyen 3 malom van, elönti. Közepén a pusztának van egy felséges forrás, mellynek vizét távolabbra is hordják.”
1910-ben 784 lakosából 691 román, 49 cigány, 43 magyar volt. Ebből 680 görögkeleti ortodox, 56 görögkatolikus, 32 római katolikus volt.
A trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye Béli járásához tartozott.
Nevezetességek
- Görög keleti temploma 1791-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Arad megye. adatbank.ro
Források
- Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.
- Fényes Elek: Magyarország történeti földrajza
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. 1–3. kötet.
Arad megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}