Bethlen András (politikus)

Ez a szócikk a politikusról szól. Hasonló címmel lásd még: Bethlen András (egyértelműsítő lap).

Bethlen András
Magyarország földművelésügyi minisztere
Hivatali idő 1890. március 15. – 1894. június 10.
Előd	Szapáry Gyula
Utód	Fejérváry Géza
Született	1847. július 26. Kolozsvár
Elhunyt	1898. augusztus 25. (51 évesen) Bethlen
Párt	Szabadelvű Párt
Gyermekei	Bethlen Margit
Foglalkozás	politikus
A Wikimédia Commons tartalmaz Bethlen András témájú médiaállományokat.

Bethleni gróf Bethlen András (Kolozsvár, 1847. július 26. – Bethlen, 1898. augusztus 25.) politikus, országgyűlési képviselő, nagybirtokos, közgazdász.

Életpályája

A pesti egyetemen két évig jogot, majd a brüsszeli egyetemen egy évig közgazdaságtant, a lipcsei egyetemen másfél évig szintén közgazdaságtan tanult. Tanulmányait megszakítva beutazta Európát.

1873–1882 között és 1890–1896 között a Szabadelvű Párt országgyűlési képviselője volt. 1877–1881 között a Nemzetgazdasági Szemlében jelentek meg írásai. 1882–1890 között Brassó vármegye főispánja volt. 1886–1889 között a szászok grófja és királyi biztos is volt. 1888–1890 között Szeben vármegye irányítója volt Brennerberg Mór(wd) főispán halála után. 1890–1894 között Gr. Szapáry Gyula, majd Wekerle Sándor első kormányának földművelésügyi minisztereként dolgozott.

Miniszteri hivatali ideje alatt fejeződött be a Tisza szabályozása, elkészültek a borhamisítás elleni törvények és az ún. mezőrendőri törvény. Nevéhez fűződik a miskolci Hámori-tó közelében lévő kormányüdülő létrehozása. Az 1890-es években az üdülőhöz és a tó környékéhez épült nyaralókból alakult ki Lillafüred település. (A névadó Bethlen András unokatestvére, Vay Erzsébet, akinek a beceneve Lilla volt.)

Családja

Szülei: Bethlen Sándor (1823–1884) és losonczi Bánffy Jozefine (1828–1902), aki Bánffy László és Wesselényi Polixéna leánya volt. 1880-tól foeni Mocsonyi Lívia (1862–1944) házastársa volt. Leányai: Bethlen Margit (1882–1970) írónő és Bethlen Ilona (1886–1920). Unokája: Bethlen András (1902–1970) újságíró volt.

Művei

• Néhány szó az internationalról (Nemzetgazdasági Szemle, 1877)
• Marhatenyésztési érdekeink (Nemzetgazdasági Szemle, 1879)
• A regále megváltásáról (Nemzetgazdasági Szemle, 1880–1881)
• Erdélyi szászok kardostánca (Erdély népei, 1898)

Jegyzetek

Források

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Névpont.hu
• Országgyűlési almanach 1884–1887
• Országgyűlési almanach 1887–1892
• Országgyűlési almanach 1892–1896
• Országgyűlési almanach 1896–1901

További információk

• Jekel Frigyes: Gróf Bethlen András (Brassó, 1898)
• Lukinich Imre: A bethleni gróf Bethlen család története (Budapest, 1927)
• Szatucsek Zoltán: Bethlen András 1847–1898 (Borászati füzetek, 1998)
• Bölöny József: Magyarország kormányai. Az 1987-1992 közötti időszakot feldolgozta és sajtó alá rendezte: Hubai László. 4. bővített, javított kiadás. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1992.
• Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Budapest, 1990-1999.
• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Budapest, Grill Károly Könyvkiadóvállalata, 1911-1932.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Budapest, 1891-1914. Hornyánszky Viktor
• Uj Idők lexikona I–XXIV. (szerk.) Dr. Balla Antal – Dr. Benedek László – Dr. Bacsó Jenő – Dr. Angeli Ottó. Budapest: Singer és Wolfner Irodalmi Intézet Rt. 1936–1942.  
• Új magyar életrajzi lexikon I. (A–Cs). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2001. ISBN 963-547-414-8  

Kapcsolódó szócikkek

• Bethlen család