Bezine

A következő cikkben elmélyülünk a Bezine lenyűgöző világában. Az eredetétől a mai fejlődéséig a témával kapcsolatos összes szempontot megvizsgáljuk. Felfedezzük hatását a különböző területeken, kapcsolatát más tanulmányi területekkel és relevanciáját a mai társadalomban. Egy mélyreható és részletes elemzés során megvizsgáljuk azokat a különböző nézőpontokat és szakértői véleményeket, amelyek lehetővé teszik számunkra, hogy jobban megértsük a Bezine fontosságát és relevanciáját a mai világban.

Bezine
Bezine címere
Bezine címere
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
PolgármesterJán Beňuš (SDKÚ-DS)
Irányítószám026 01 (pošta Dolný Kubín 1)
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség578 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség98,97 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság492 m
Terület5,84 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 38″, k. h. 19° 19′ 22″Koordináták: é. sz. 49° 13′ 38″, k. h. 19° 19′ 22″
Bezine weboldala
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Bezine (szlovákul Bziny) korábban Alsókubin városrésze, 1993 óta önálló község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.

Fekvése

Alsókubintól központjától 2 km-re északkeletre, az Árva bal partján fekszik.

Története

1343-ban említik először. A 14. században két részből állt, az egyik részt parasztok, a másik részt pásztorok lakták. A falu közel feküdt az egyik fő kereskedelmi úthoz. Lakói főként földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „BZINNE. vagy Bzinye. Tót falu Árva Vármegyében, földes ura a’ Királyi Kamara, az Árvai Uradalomhoz tartozik, lakosai katolikusok, fekszik Árva vize mellett, Árva Várához 1/4. Alsó Kubinhoz pedig mintegy fél mértföldnyire. Határja homokos, és középszerű termésű, lakosai sok fénköveket, ’s köszörűket készítenek, és ezzel kereskednek, második Osztálybéli.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Bzinne, tót falu, Árva vgyében, az Árva bal partján: 591 kath., 1 ev., 7 zsidó lak., 26 sessio. Kőbánya. F. u. az árvai urad.

A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

1971-ben csatolták Alsókubinhoz. 1993 óta újra különálló község.

Népessége

1910-ben 311, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 518 lakosából 513 szlovák volt.

2011-ben 546 lakosából 533 szlovák.

Nevezetessége

Jegyzetek

További információk