A mai világban a Isztebne olyan téma, amely soha nem látott aktualitást kapott. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Isztebne minden korosztály és társadalmi réteg számára érdekessé vált. A társadalomra gyakorolt hatásától a populáris kultúrára gyakorolt hatásáig a Isztebne olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen. Ebben a cikkben a Isztebne-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, az eredetétől a lehetséges jövőbeli fejlesztésekig. Hagyja, hogy magával ragadja ez az utazás, és fedezze fel, hogy a Isztebne hogyan jelölt meg előtte és utána abban a világban, amelyben élünk.
Isztebne (Istebné) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Alsókubini |
Rang | község |
Első írásos említés | 1316 |
Polgármester | Lýdia Fačková |
Irányítószám | 027 53 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | DK |
Népesség | |
Teljes népesség | 1359 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 120 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 490 m |
Terület | 11,29 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 13′ 17″Koordináták: é. sz. 49° 12′ 42″, k. h. 19° 13′ 17″ | |
Isztebne weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Isztebne témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Isztebne (szlovákul Istebné) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Alsókubintól 5,5 km-re nyugatra fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a bronzkorban a hallstatti kultúra megerősített települése, majd később a puhói kultúra települése állt.
A falu a 14. században keletkezett, 1316-ban „Iztebna” alakban említik először. 1382-ben „Istebnek”, 1444-ben „Istebna”, 1475-ben „Isztebne”, néven említik. A 18. század közepéig a Dávid, később a Csillaghy család tulajdonában állt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ISZTEBNYE. Tót falu Árva Várm. földes Ura Rakovszky, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és Lutheránusok, fekszik Velitsnához nem meszsze, és Revisnyéhez hasonlító, határja jó, és szép erdeji vagynak.”
1804-től az Ambrózy család birtoka volt. 1828-ban 87 házában 695 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Isztebne, tót falu, Árva vmegyében, az Árva jobb partján: 80 kath., 590 evang., 25 zsidó lak. Evang. anyatemplom. F. u. Kubinyi, Ambrózy s a t. Ut. p. Rosenberg.”
A 20. század elején téglagyár üzemelt itt. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
1952-ben vasmű kezdte meg termelését a községben.
1910-ben 411, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1454 lakosából 1435 szlovák volt.
2011-ben 1361 lakosából 1314 szlovák.