Napjainkban a Zsaskó olyan téma, amely a mindennapi élet különböző területein vált jelentőségre. A technológia fejlődésével és a globalizációval a Zsaskó sokak számára központi vita- és érdeklődési ponttá vált. Mind tudományosan, mind személyesen a Zsaskó kíváncsiságot és vitát váltott ki a következményeiről és következményeiről. Akár társadalmi, politikai, gazdasági vagy tudományos kontextusban, a Zsaskó végtelen elmélkedéseket és kutatásokat generált, amelyek megpróbálják feltárni összetettségeit és következményeit a mai társadalomra nézve. Ebben a cikkben a Zsaskó néhány legfontosabb dimenzióját és környezetünkre gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni.
Zsaskó (Žaškov) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Alsókubini |
Rang | község |
Első írásos említés | 1388 |
Polgármester | Milan Pavlovčík |
Irányítószám | 027 21 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | DK |
Népesség | |
Teljes népesség | 1622 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 66 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 479 m |
Terület | 24,72 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 10′ 43″, k. h. 19° 12′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 10′ 43″, k. h. 19° 12′ 44″ | |
Zsaskó weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Zsaskó témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Zsaskó (szlovákul Žaškov) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, az Alsókubini járásban.
Alsókubintól 11 km-re délnyugatra fekszik.
A régészeti leletek tanúsága szerint területén a hallstatt-korban is éltek emberek.
A mai települést a zsolnai német jog alapján alapították 1380-ban, ekkor „Dewczdorf”, majd 1382-ben „Dewsdorff” alakban szerepel. Mai nevén 1388-ban említik először, az árvai váruradalom része volt. A falut a községi bíró igazgatta. Zsigmond királytól kiváltságokat kapott. Később Árva várával együtt a Thurzó család birtoka. Lakói földműveléssel, erdei munkákkal, tutajozással foglalkoztak. 1412-ben „Saskow”, 1549-ben „Zaskow”, 1573-ban „Zass-Kew”, 1625-ben „Zeskov” néven említik. A kuruc háborúk során súlyos károk érték. 1715-ben 570 lakosa volt, 1778-ban 902-en lakták.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ZASKO. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ Királyi Kamara, lakosai katolikusok, többen evangelikusok, fekszik Nagyfaluhoz közel, és ennek filiája; határjának tsekély része termékeny, a’ többi sovány, különös lennye nevezetes, mellyből a’ lakosok szép hasznot vesznek.”
1828-ban 242 házában 1738 lakos élt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Zaskó, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vmegye szélén: 351 kath., 1383 evang., 4 zsidó lak. Evang. anya-, kath. fil. templomok. 82 1/8 sessio. Vendégfogadó. Vizimalmok. A falu egy völgyben majd egy órányira nyulik hosszan. Lakosai lent termesztenek, különösen pedig sok szálhajót csinálnak, s fával nagy kereskedést üznek. F. u. az árvai uradalom. Ut. p. Rosenberg.”
A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
A háború után lakói faáru készítéssel, napszámos munkákkal foglalkoztak, valamint a párnicai kőbányában dolgoztak. Az Árván át komppal közlekedtek, a folyót átívelő híd 1956-ban épült.
1910-ben 1061, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 1711 lakosából 1708 szlovák volt.
2011-ben 1639 lakosából 1525 szlovák.