Napjainkban a Malatina nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Malatina a politikától a populáris kultúráig különböző területeken vita tárgyává vált. Ez a jelenség ellentmondó véleményeket és vitákat generált a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben a Malatina-hez kapcsolódó különböző szempontokat és megközelítéseket, valamint az emberek mindennapi életére gyakorolt hatását fogjuk megvizsgálni. Ezenkívül elemezzük a Malatina jelenlegi szerepét és lehetséges fejlődését a jövőben.
Malatina (Malatiná) | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Alsókubini |
Rang | község |
Első írásos említés | 1313 |
Polgármester | Zdenko Kubáň |
Irányítószám | 027 01 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | DK |
Népesség | |
Teljes népesség | 834 fő (2021. jan. 1.) |
Népsűrűség | 44 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 792 m |
Terület | 19,14 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″ | |
Malatina weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Malatina témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Malatina (szlovákul Malatiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.
Alsókubintól 12 km-re délkeletre fekszik.
Először 1313-ban említi oklevél „Malocharyta” néven. A falu a 14. század elején keletkezett a Liptóból Árvába vezető út mentén, a liptói óvár jobbágyfalujaként. Később a vlach jog alapján telepítették, ez a rész az árvai uradalomhoz tartozott. Magas fekvése miatt sok fagyos évet kellett elszenvednie, lakosságát az éhség tizedelte. 1626-ban 200 lakosa volt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALATINA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, fekszik Sz. Annához közel, mellynek filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.”
A 19. század elején vasércet is bányásztak itt, a bánya 1805-ben nyílt meg.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Malatina, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vármegye szélén: 706 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 59 2/3 sessio. Vasbányák. Vizimalmok. Sovány föld. F. u. az árvai uradalom, s 1/6 a Kubinyi csal. Ut. p. Rosenberg.”
A 20. század elején nevét „Mecsefölde”-re magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.
1910-ben 754, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 839 lakosából 837 szlovák volt.
2011-ben 837 lakosából 832 szlovák.
2017 | 822
|
2021 | 834
|