Malatina

Napjainkban a Malatina nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma a társadalomban. A technológia és a globalizáció fejlődésével a Malatina a politikától a populáris kultúráig különböző területeken vita tárgyává vált. Ez a jelenség ellentmondó véleményeket és vitákat generált a következményeiről és következményeiről. Ebben a cikkben a Malatina-hez kapcsolódó különböző szempontokat és megközelítéseket, valamint az emberek mindennapi életére gyakorolt ​​hatását fogjuk megvizsgálni. Ezenkívül elemezzük a Malatina jelenlegi szerepét és lehetséges fejlődését a jövőben.

Malatina (Malatiná)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásAlsókubini
Rangközség
Első írásos említés1313
PolgármesterZdenko Kubáň
Irányítószám027 01
Körzethívószám043
Forgalmi rendszámDK
Népesség
Teljes népesség834 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság792 m
Terület19,14 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″Koordináták: é. sz. 49° 11′ 12″, k. h. 19° 25′ 53″
Malatina weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Malatina témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Malatina (szlovákul Malatiná) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Alsókubini járásában.

Fekvése

Alsókubintól 12 km-re délkeletre fekszik.

Története

Először 1313-ban említi oklevél „Malocharyta” néven. A falu a 14. század elején keletkezett a Liptóból Árvába vezető út mentén, a liptói óvár jobbágyfalujaként. Később a vlach jog alapján telepítették, ez a rész az árvai uradalomhoz tartozott. Magas fekvése miatt sok fagyos évet kellett elszenvednie, lakosságát az éhség tizedelte. 1626-ban 200 lakosa volt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MALATINA. Tót falu Árva Várm. földes Ura a’ K. Kamara, fekszik Sz. Annához közel, mellynek filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős.

A 19. század elején vasércet is bányásztak itt, a bánya 1805-ben nyílt meg.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Malatina, tót falu, Árva vmegyében, Liptó vármegye szélén: 706 kath., 7 zsidó lak. Kath. paroch. templom. 59 2/3 sessio. Vasbányák. Vizimalmok. Sovány föld. F. u. az árvai uradalom, s 1/6 a Kubinyi csal. Ut. p. Rosenberg.

A 20. század elején nevét „Mecsefölde”-re magyarosították, de ez nem bizonyult maradandónak. A trianoni diktátumig Árva vármegye Alsókubini járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 754, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 839 lakosából 837 szlovák volt.

2011-ben 837 lakosából 832 szlovák.

2017
822
2021
834

Nevezetességei

Jegyzetek

Külső hivatkozások