Napjainkra a Bodnár Sándor (rendező) nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó témává vált a modern társadalomban. A technológia fejlődésével és a világ állandó változásaival a Bodnár Sándor (rendező) emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. A mindennapi életre gyakorolt hatásától a kultúrára és a gazdaságra gyakorolt hatásáig a Bodnár Sándor (rendező) ma is releváns, elemzésre érdemes téma lett. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Bodnár Sándor (rendező)-hez kapcsolódó különböző szempontokat, átfogó áttekintést nyújtva, amely lehetővé teszi számunkra, hogy megértsük a Bodnár Sándor (rendező) fontosságát.
Bodnár Sándor | |
A Rivalda 84-85 antológiában megjelent portréja Csigó László felvétele | |
Született | 1926. február 1. Hajdúböszörmény |
Elhunyt | 1987. november 14. (61 évesen) Budapest |
Művészneve | „Tanár Úr” |
Állampolgársága | magyar |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása | rendező |
Iskolái | Színház- és Filmművészeti Főiskola (-1958) |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Bodnár Sándor (Hajdúböszörmény, 1926. február 1. – Budapest, 1987. november 14.) magyar rendező, dramaturg.
Fiatal kora óta a színházművészet vonzásában élt, először mégis tanári diplomát szerzett magyar-történelem szakon, majd a debreceni Csokonai Színház-hoz szerződött segédszínészként 1951-ben. A dramaturgia művészetével Gyárfás Miklós osztályában ismerkedett meg a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakán, ahol 1958-ban szerzett diplomát. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a Nemzeti Színház társulatához már segédrendezőként szerződött. Többek között Apáthi Imre, Ádám Ottó, Gellért Endre, Major Tamás, Marton Endre és Várkonyi Zoltán munkáját segítette, majd 1970-ben maga is rendezővé avanzsált.
A második világháború utáni évtizedekben a Nemzeti Színház privilégiuma volt, hogy a Színház- és Filmművészeti Főiskola növendékei csak a Nemzeti Színház produkcióiban szerezhették gyakorlati tapasztalataikat. Mikor ezt a kiváltságot 1966-ban megszüntették, és a teátrum minőségi segédszínész-állomány nélkül maradt, Bodnár Sándor kezdeményezésére megalakult a Nemzeti Színház stúdiója, ahol aztán a Tanár Úr haláláig oktatott
Munkáját olyan zseniális tanárok segítették, mint Simon Zoltán , Tatár Eszter és Szigeti Károly (zenés mesterség), Pós Sándor (színészmesterség), Montágh Imre (beszédtechnika), Pintér Tamás (akrobatika), a színészek közül pedig Gáti József, Ronyecz Mária, Molnár Piroska, Pregitzer Fruzsina.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 9.