Mai cikkünkben a Nádasdy Kálmán lenyűgöző világába fogunk beleásni. A történelem során a Nádasdy Kálmán sok embert érdekelt, mivel jelentős befolyást gyakorolt a társadalom különböző területein. A Nádasdy Kálmán eredetétől napjainkig vita, tanulmányozás és csodálat tárgya volt, és ebben a cikkben megvizsgáljuk a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt hatását. Részletes és átgondolt elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Nádasdy Kálmán számos aspektusát és relevanciáját a kortárs világban. Készüljön fel, hogy olyan lenyűgöző dolgokat fedezzen fel, amelyeket nem tudhatott a Nádasdy Kálmán-ről!
Nádasdy Kálmán | |
Vajda M. Pál felvétele | |
Született | Graff Kálmán 1904. november 25. Budapest |
Elhunyt | 1980. április 17. (75 évesen) Budapest |
Állampolgársága | magyar |
Házastársa | Birkás Lilian (1946 – 1980. április 17.) |
Gyermekei | Nádasdy Ádám |
Foglalkozása |
|
Iskolái | Országos Magyar Királyi Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola (1926–1932) |
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (25-1-53) |
A Magyar Állami Operaház igazgatója | |
Hivatali idő 1962. április 1. – 1966. július 31. | |
Előd | Fajth Tibor |
Utód | Lukács Miklós |
A Színház- és Filmművészeti Főiskola rektora | |
Hivatali idő 1964 – 1972 | |
Előd | Jeney Jenő |
Utód | Várkonyi Zoltán |
A Wikimédia Commons tartalmaz Nádasdy Kálmán témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Nádasdy Kálmán (született Graff, névváltozat Graf, külföldön Kálmán von Nádasdy) (Budapest, 1904. november 25. – Budapest, 1980. április 17.) háromszoros Kossuth-díjas magyar opera-, színházi és filmrendező, színészpedagógus, színházigazgató, műfordító.
Graf Ignác ügyvéd és Eltér Ilona gyermekeként született Budapesten. Segédrendezőként került a budapesti Operaházhoz, 1923-ban. 1926 és 1932 között zeneszerzést tanult a Zeneakadémián, ahol Kodály Zoltán volt a tanára. 1933-ban az Operaház rendezője, majd 1941-től főrendezője lett, 1957 és 1966 között vezető főrendezője, 1959 és 1966 között pedig igazgatója volt. Rendszeresen rendezett külföldi színházakban is. 1938-ban a milánói Scalában (Puccini: Turandot), majd 1940-ig a firenzei Maggio Musicale keretében (Bartók: A kékszakállú herceg vára, Kodály: Székely fonó), 1948-ban Palermóban (Offenbach: Hoffmann meséi), a Veronai Arénában (Bizet: Carmen), 1950-ben pedig a bécsi Staatsoperben (Puccini: Bohémélet) és Helsinkiben (Erkel: Bánk bán) rendezett. 1938-ban, 1946-tól 1949-ig, 1954–55-ben, 1959-ben és 1962-ben pedig a Nemzeti Színházban rendezett. 1950–51-ben a Fővárosi Operettszínházban, utóbbi évben pedig a Vidám Színpadon és a Madách Színházban, 1956-ban – Zách János invitálására[Mj. 1] – Kaposváron is rendezett. Színpadi rendezést tanított a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, 1950-től. A főiskola főigazgatója volt 1964 és 1974 között. Nevéhez fűződik az első színes magyar játékfilm, a Ludas Matyi rendezése 1949-ben, valamint 1953-ban a Föltámadott a tenger című kétrészes játékfilm elkészítése. A Magyar Színház- és Filmművészeti Szövetség elnöke volt 1952 és 1957 között. 1966-ban vonult nyugalomba, az Erkel Színházban és az Operaházban haláláig rendezett. 1980. április 17-én hunyt el, ravatalozása és búcsúztatása az Operaház előcsarnokában történt, 1980. április 28-án, ugyanazon a napon délután helyezték örök nyugalomra a Farkasréti temetőben. Felesége Birkás Lilian operaénekesnő volt. Fiuk Nádasdy Ádám nyelvész, műfordító.
A Színházi adattárban regisztrált bemutatóinak száma: 62.[Mj. 2]