A mai világban a Brüsszeli metró olyan témává vált, amely minden korosztály számára nagyon fontos és érdekes. Jelenleg a Brüsszeli metró állandó viták és elmélkedések forrása, mivel hatása a mindennapi élet különböző aspektusait fedi le. A populáris kultúrára gyakorolt hatásától a globális gazdaságra gyakorolt hatásáig a Brüsszeli metró továbbra is releváns téma a mai társadalomban. A történelem során a Brüsszeli metró ellentmondó véleményeket generált, és számos tanulmány és vizsgálat tárgya volt, hogy megértsék jelentését és manipulációját. Éppen ezért ebben a cikkben részletesen és körültekintően tárjuk fel a Brüsszeli metró jelenségét, elemezzük jelentőségét és a modern élet különböző területeire gyakorolt hatásait.
Brüsszeli metró (Métro de Bruxelles) (Brusselse metro) | |
M6 „BOA” az 5-ös metró vonalán | |
Adatok | |
Ország | Belgium |
Helyszín | Brüsszel fővárosi régió |
Típus | metró |
Átadás | 1976 |
Hálózat hossza | 40 km (55,7 km) km |
Vonalak száma | 4 |
Állomások/megállók száma | 58 (69) |
Nyomtávolság | 1 435 mm |
Éves forgalom | 150 800 000 (2010) |
Üzemeltető | |
Üzemeltető | STIB/MIVB |
Tulajdonos | STIB/MIVB |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 50° 50′ 48″, k. h. 4° 21′ 09″Koordináták: é. sz. 50° 50′ 48″, k. h. 4° 21′ 09″ | |
A Brüsszeli metró (Métro de Bruxelles) (Brusselse metro) weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Brüsszeli metró (Métro de Bruxelles) (Brusselse metro) témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A brüsszeli metró (franciául Métro de Bruxelles, hollandul Brusselse metro) a belga főváros, Brüsszel metrórendszere. 4 metróvonalból áll, az 1-es, 2-es, 5-ös és 6-os metróból. A több mint 40 kilométer hosszú rendszer 37,5 kilométeres szakasza a föld alatt fut.
Az első tervet 1892-ben készítették el. 77 évvel később, 1969-ben a projekt első részeként egy 6 megállót tartalmazó földalatti alagutat hoztak létre villamosok számára. Ez lett a prémétro.
2010-ben mintegy 150 millió utast szállított a metró. 59 metróállomás, 15 premetróállomás és 7 átszállóhely létezik a mai hálózaton. A 32 kilométeres (a prémetrót nem számítva) hosszúságával a világon a 72. metró. A premetrót beleszámítva 55,7 kilométeres hosszával a 61. helyen áll. Állomások száma szerint a 36. és ha a premetró állomásait is beleszámoljuk, akkor a 26. helyen áll a világ metrói között.
A brüsszeli metró működtetését a STIB (Société des Transports Intercommunaux de Bruxelles) biztosítja; ez a részvénytársaság biztosítja a villamosok és a buszok többségének közlekedését is a Brüsszel fővárosi régióban. Brüsszel és agglomerációjának kiszolgálását a De Lijn és TEC regionális busztársaságok, valamint a nemzeti vasúttársaság az SNCB is biztosítja.
Az SNCB vasúthálózata bizonyos helyeken csatlakozik a metró- és villamoshálózattal Brüsszelben.
Belgiumban egyedül Brüsszelben van metró, Charleroi és Antwerpen városokban csak premetró-rendszer működik.
Vonal | Végállomások | Indítás | Hossz | Állomások száma |
Közlekedési sűrűség | ||
---|---|---|---|---|---|---|---|
1 | Gare de l'Ouest / Weststation | ↔ | Stockel / Stokkel | 2009 | 12,5 km | 21 | 5 perc |
2 | Elisabeth | ↔ | Simonis | 1988/2009 | 10,3 km | 19 | 6 perc |
5 | Herrmann-Debroux | ↔ | Érasme / Erasmus | 2009 | 17,3 km | 28 | 5 perc |
6 | Elisabeth | ↔ | Roi Baudouin / Koning Boudewijn | 2009 | 15,5 km | 26 | 6 perc |
A brüsszeli metró első tervei 1892-ben készültek el, londoni és párizsi mintára. A terveket II. Lipót belga király – becenevén „az építő király” (fr. roi-bâtisseur) – támogatta. A 20. század első felében több földalatti vonalhálózati tervet is készítettek, viszont lakossági és adminisztrációs támogatás nélkül. Egészen az 1950-es évekig várni kellett, hogy meglegyen egy egészen rövid kis szakasz a Gare du Midinél. A prémétro alagútja 1969-ben nyílt meg a városközpontban több állomással is. Az igazi metró 1976-tól közlekedett.