Ebben a cikkben mindent megvizsgálunk, ami a Haller István (újságíró)-hez kapcsolódik. A Haller István (újságíró) eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig sokakat érdekelt. A történelem során a Haller István (újságíró) fontos szerepet játszott különböző területeken, a kultúrától a tudományig. Ha többet tudunk a Haller István (újságíró)-ről, jobban megérthetjük a környezetünkre gyakorolt hatását és azt, hogy hogyan fejlődött az idők során. Ezen túlmenően elemezzük annak mai relevanciáját, és azt, hogy továbbra is vitatéma marad a különböző területeken. Olvasson tovább, hogy megtudjon mindent, amit a Haller István (újságíró)-ről tudnia kell.
Haller István | |
Haller István a Huszár-kormány tagjaként. Az első sorban balról az első. | |
Magyarország tárca nélküli propagandaminisztere | |
Hivatali idő 1919. augusztus 15. – november 24. | |
Előd | nem volt |
Utód | nem volt |
Magyarország vallás- és közoktatásügyi minisztere | |
Hivatali idő 1919. november 24. – 1920. december 16. | |
Előd | Huszár Károly |
Utód | Vass József |
Született | 1880. november 18. Mezőpetri község |
Elhunyt | 1964. március 5. (83 évesen) Budapest |
Párt | Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja |
Foglalkozás |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz Haller István témájú médiaállományokat. |
Haller István (Mezőpetri, 1880. november 18. – Budapest, 1964. február 5.) újságíró, keresztényszocialista politikus, miniszter.
Négy évig a szatmári papnevelő intézet növendéke volt, majd onnan kilépvén újságíró lett. 1905-ben az Igaz Szó keresztényszocialista lapot, majd 1909-től az Új Lap című napilapot szerkesztette. 1908-tól 1918-ig a Katolikus Népszövetség főtitkára volt. A magyar Tanácsköztársaság bukása után több ellenforradalmi kormányban vállalt miniszteri pozíciót: a Friedrich-kormánynak 1919. augusztus 15-étől 1919. november 24-éig propagandaügyi minisztere, majd a Huszár-, Simonyi-Semadam- és a Teleki-kormányban 1919. november 24. és 1920. december 16. között vallás-és közoktatásügyi miniszter volt. Haller készítette elő és terjesztette be a nemzetgyűléshez a numerus claususról és a közgazdasági egyetemi kar létrehozásáról szóló törvényjavaslatot. Négy évről hatra emelte a tanítóképzők tanulmányi idejét. Kiadatta az új középiskolai rendtartásról és felvételi vizsgákról szóló rendeletet. 1920-ban a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja elnöke lett. Az 1931-es második képviselőházi választásokon azonban már nem jutott képviselői mandátumhoz. Utána közgazdasági tevékenységet folytatott. Amikor 1945-ben letartóztatták, textilkereskedő volt.