Han kínaiak

Mára a Han kínaiak relevanciája és népszerűsége soha nem látott szintet ért el. Legyen szó az egészségügyről, a technológiáról, a politikáról vagy a kultúráról, a Han kínaiak minden korosztály és háttérrel rendelkező ember érdeklődésére számot tartó témává vált. Mivel a társadalomra gyakorolt ​​hatása egyre nyilvánvalóbbá válik, nem meglepő, hogy a Han kínaiak számos tanulmány, vita és elemzés tárgya. Ebben a cikkben alaposan megvizsgáljuk a Han kínaiak jelenségét, és elemezzük a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását.

Han kínaiak
漢族 vagy 汉族
Felső sor: Konfuciusz, Ce-hszi (Cixi) császárné, Mao Ce-tung (Mao Zedong) Alsó sor: Jay Chou, Csang Ji-mou, Csang Ce-ji (Zhang Ziyi)
Felső sor: Konfuciusz, Ce-hszi császárné, Mao Ce-tung
Alsó sor: Jay Chou, Csang Ji-mou, Csang Ce-ji
Teljes lélekszám
1 310 158 851
a világ népességének 19,73%-a (becsült adat)
Lélekszám régiónként
Régió
Kína Kínai Népköztársaság1 207 541 842
Hongkong Hongkong6 593 410
Makaó Makaó433 641
Tajvan Tajvan22 575 365
Szingapúr Szingapúr2 684 936
Indonézia Indonézia7 566 200
Thaiföld Thaiföld7 053 240
Malajzia Malajzia6 187 400
USA Amerikai Egyesült Államok3 376 031
Kanada Kanada1 612 173
Peru Peru1 300 000
Vietnám Vietnám1 263 570
Fülöp-szigetek Fülöp-szigetek1 146 250
Mianmar Mianmar1 101 314
Oroszország Oroszország998 000
Japán Japán655 377
Ausztrália Ausztrália614 694
Kambodzsa Kambodzsa343 855
Egyesült Királyság Egyesült Királyság296 623
Franciaország Franciaország230 515
olasz Olaszország170 265
Új-Zéland Új-Zéland147 570
India India189 470
Laosz Laosz185 765
Brazília Brazília151 649
Spanyolország Spanyolország147 928
Hollandia Hollandia144 928
Dél-Korea Dél-Korea137 790
Panama Panama130 000
Costa Rica Costa Rica40 000
magyar Magyarország19 000
Nyelvek
kínai nyelvek
Vallások
buddhizmus, taoizmus, Konfucianizmus, kereszténység; egyéb kisebb vallási közösségek
A Wikimédia Commons tartalmaz Han kínaiak
漢族 vagy 汉族
témájú médiaállományokat.

A han kínaiak (egyszerűsített kínai: 汉族 vagy 汉人, hagyományos kínai: 漢族 vagy 漢人, pinjin: hànzú vagy hànrén, magyaros átírással hancu, illetve hanzsen) Kína legnagyobb népcsoportja, az ország lakosságának 92%-át alkotják. Tajvan lakosságának 98%-a han kínai, Szingapúrnak mintegy 78%-a. A világ lakosságának csaknem 20%-a kínai, ezzel a legnagyobb népcsoportnak számít a világon. A han kínaiak genetikailag, nyelvileg és kulturálisan több csoportra is oszthatóak a más népekkel és Kínában élő törzsekkel való keveredésnek köszönhetően.

Földrajzi elterjedés

Kontinentális Kína, Hongkong és Makaó

A han kínaiak nagy része, több mint 1,2 milliárd ember, a Kínai Népköztársaság területén él, ahol a lakosság 92%-át teszik ki. A tartományok lakosságának túlnyomó többségét jelentik, kivéve Hszincsiangot, ahol a populáció 41%-a han kínai, illetve Tibetet, ahol alig 6%. A speciális igazgatású területeken is többségben han kínaiak élnek, Hongkongban a lakosság 95%-a, Makaón pedig a népesség 96%-a.

Tajvan

Tajvanon csaknem 22 millió han kínai él, akik a 17. században kezdtek a kontinentális Kínából a szigetre vándorolni. A különféle tartományokból származó kínaiak egymással és a tajvani őslakosokkal is keveredtek. Csen Sun-seng tanulmánya szerint a legújabb DNS-kutatások kimutatták, hogy Tajvan lakosságának jó része han kínai és valamely őslakos tajvani népcsoport génjeivel is rendelkezik.

Külföldön élő kínaiak

Mintegy 40 millió kínai él Kínán kívül, ebből csaknem 30 millióan Délkelet-Ázsiában. Szingapúrban él a legtöbb kínai, a lakosság mintegy 78%-át teszik ki. Nagy kínai közösség él Malajzia, Thaiföld, Vietnám, Indonézia és a Fülöp-szigetek területén is. Több mint 3,3 millió kínai él az Amerikai Egyesült Államokban (ez a lakosság 1,1%-a), egymillióan Kanadában és 600 000-en Ausztráliában. Afrika területén több mint 750 000-en. Magyarországon körülbelül húszezren vannak.

Történelem

A Csin-kor előtt

A kínai a legősibb ma is létező civilizáció. A Sárga-folyó évenkénti áradásai során lerakott termékeny hordalékon már az i. e. 6. évezredben kialakult a földművelő életmód.

A mondabeli első kínai császár Huang-ti, i. e. 2100-ban alapította meg az első kínai államot a mai Peking környékén. Ezután kialakult a többi kínai királyság is.

A Csin-dinasztia alatt

I. e. 221 táján a Csin állam Csin Si Huang-ti vezetésével legyőzte a többi tizenegy nagy fejedelemséget, létrejött az egységes kínai állam. Ez a császárság sokféle etnikumot egyesített, de kifelé jól védhető volt: keletről a tenger, délről az áthatolhatatlan erdőségek, nyugatról a hegyek határolták. Mindössze északról volt sebezhető. A nomád népek támadásait kivédendő épült meg az i. e. 5-1. évszázad között a kínai nagy fal erődrendszer, melynek egységesítése Cseng császár érdeme.

A Han- és a Csing-dinasztia között

A Csin-dinasztia, majd az azt követő Han- és Csin-dinasztia uralkodása idején Kína óriásit fejlődött. A virágzásnak a hsziungnuk i. sz. 316-os hódítása vetett véget. Kína 589-ig sok részre szakadva maradt, majd 589-ben a Szuj-dinasztia egyesítette. A Tang-dinasztia vezetésével 875-ig maradt egységes állam, akkor sok fejedelemségre esett szét. Ez az „öt dinasztia kora”, amely 960-ig tartott. A Szung-dinasztia vezetése alatt Kína újra egyesült. Az 1127-es dzsürcsi hódítással véget ért a kínai dinasztiák kora. 1279-ben Kubiláj mongol nagykán lett a kínai császár, megalapította a Jüan-dinasztiát. Ennek helyébe 1368-ban a kínai Ming-dinasztia lépett. Végül 1644 és 1911 között a mandzsu Csing-dinasztia uralkodott. Ekkor alakul ki Kína jelenlegi határa. Elfoglalták Tajvant és Tibetet, határszerződést kötöttek Oroszországgal. Kína a 18. század végéig terjeszkedett. Csien-lung kínai császár halála után megindult Kína bomlása.

A Kínai Köztársaság idején

Az 1842-es, majd 185660-as ópiumháborúk során Kína az egyenlőtlen szerződések révén lényegében függőségbe került, elsősorban Angliától, de más akkori nagyhatalmaktól is. Közben az elnyomott tömegek egyre jobban lázadoztak. Az 1901-ben levert bokszerlázadás után 1911-ben polgári demokratikus forradalom döntötte meg a császárságot. Kína köztársaság lett. Ezután hamar eluralkodott a káosz. Gyakran beavatkoztak külső hatalmak, elsősorban Japán és Anglia. 1925-ben polgárháború tört ki, amely 1949-ig tartott. A második világháború idején, a Japán ellen vívott háború közben sem szünetelt a polgárháború. A nemzetközileg elismert kínai kormány élén a Kuomintang (Nemzeti Párt) állott. 1949-ben a kommunisták a szárazföldről kiszorították a Kuomintang pártot Tajvan szigetére. Megalakult a Mao Ce-tung vezette Kínai Népköztársaság.

A Kínai Népköztársaság

1958-ban Mao Ce-tung meghirdette „Nagy ugrást” (大跃进; Dà yuèjìn). Az ekkor megkezdődött folyamatok az 196669-es kulturális forradalomban érték el csúcspontjukat.

A '70-es évektől kezdve Kína folyamatosan bontotta le merev rendszerét. Gazdaságpolitikája kapitalista jellegű lett, miközben a pártállam fennmaradt. A demokráciát követelő 1989-es diáklázadást vérbe fojtotta a karhatalom.

Kultúra

Művészetek

Nyelv

Jegyzetek

  1. a b c d e Archivált másolat. . (Hozzáférés: 2010. október 11.)
  2. General Household Survey 2005. Singapore Statistics. . (Hozzáférés: 2010. október 11.)
  3. a b c d e f g h i j k l m n o p q r The Ranking of Ethnic Chinese Population. Overseas Compatriot Affairs Commission, Taiwan, 2005. . (Hozzáférés: 2010. október 11.)
  4. 国籍(出身地)別在留資格(在留目的)別外国人登録者(Number of foreign residents by country as of 2008) (japán nyelven). Ministry of Justice, 2009. szeptember 4.
  5. [http://demo.istat.it/str2008/index_e.html Foreigner Citizens. Resident Population by sex and citizenship on 31th December 2008 Italy - Asia]. ISTAT, 2008. december 31. (Hozzáférés: 2010. október 11.)
  6. QuickStats About Culture and Identity, 2007. április 19. . (Hozzáférés: 2010. október 11.)
  7. No 'real' Chinatown in S. Korea, the result of xenophobic attitudes. Yonhap News, 2006. augusztus 29. . (Hozzáférés: 0201. október 11.)
  8. Taiwan and The Republic of Panama. Government Information office, Republic of China. . (Hozzáférés: 2010. október 11.)
  9. Megjelent húszezer ázsiai Magyarországon” (angol nyelvű) 
  10. Travel China Guide - Han Chinese, Windows on Asia - Chinese Religions Archiválva 2009. február 20-i dátummal a Wayback Machine-ben, China - Travel China Guide - Religions and Beliefs, Every Culture - Han people: Religion and Expressive Culture, Every Culture - Han Chinese in the People's Republic of China
  11. Genetic evidence support demic diffusion of Han culture (PDF). Nature Publishing Group. . (Hozzáférés: 2010. október 11.)
  12. Census and Statistics Department: Population and Vital Events: Table 139 Population by ethnicity 2001 and 2006. Hong Kong Government. . (Hozzáférés: 2009. november 2.)
  13. Global Results of By-Census 2006. Statistics and Census Service (DSEC) of the Macau Government (2007) 
  14. a b Republic of China Yearbook 2009 - people and Languages. Government Information Office, Taiwan. . (Hozzáférés: 2010. október 12.)
  15. Taiwanese have indigenous roots. The China Post, 2005 (Hozzáférés: 2009. november 23.)
  16. China and Africa: Stronger Economic Ties Mean More Migration, By Malia Politzer, Migration Information Source, August 2008

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Han Chinese című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.