Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Juh témáját, kitérve annak legrelevánsabb és aktuális aspektusaira. Eredetétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig, az idők során kialakult különböző megközelítéseken és perspektívákon keresztül. Ez a téma manapság rendkívül fontos, hiszen széles körű vitát és elmélkedést váltott ki a politikától a kultúráig különböző területeken, és fordulópontot jelentett a különböző problémák kezelésében. A cikk fejlesztése során a Juh különböző aspektusait elemezzük, elmélyülve annak következményeiben, és teret teremtve a jelenség körüli kritikai reflexióhoz.
A „birka” című lap ide irányít át. A svéd városhoz lásd: Birka (település)
Az ember által egyik legrégebben háziasított állat, melynek gyapja, teje és húsa is felhasználható. Világszerte valamivel több, mint 1 milliárdra becsülik az állományát.
A juh kérődző állat és szinte a füvön is megél – ezért lett a gyengébb legelők első számú hasznosítója. Természetes körülmények között is könnyen szaporodik. Amerikába először a spanyolok vitték a 16. században.
Elnevezései életkor szerint
szopós bárány: 4–5 kg, 50-60 napos korig szoptatják, majd leválasztják
választott bárány vagy növendék: 1 éves korig
toklyó (kos és jerke): 1-2 éves korban
vemhes anya v. előhasi: a megtermékenyített toklyó
anyajuh: az első ellés után
apácza: két évnél idősebb, még nem ellett növendék
kos, tenyészkos: kifejlett hímivarú juh (féléves korban ivarérett, 3 évesen tenyészérett)
kereső v. kötényes kos: csendes ivarzás kiszűrése
ürü: ivartalanított kos
Háziasítása, története
A magyaroknál a történelem során a ló után a legfontosabb háziállat volt. A magyar racka juh jellegzetesen magyar állatfajta, sehol a világon nem található, csak ott ahol magyarok laknak. Magyarországon az elmúlt ötvenöt év során az őshonos kiskérődzők közül a juh volt az, amely számban, népszerűségben és jövedelmezőségben nagy jelentőséggel bírt.
A juh tartása a világban széles körben elterjedt és fontos mezőgazdasági tevékenység. 2021-ben a juhból több mint 170 országban tartottak, és az éves állomány nagysága meghaladta az 1,2 milliárd darabot.
A világ legnagyobb juh tartói közé tartozik Kína, India, Ausztrália, Nigéria és Irán. Ezek az országok a 2021-es állományuk alapján az első öt helyen álltak. 2021-ben Kínában volt az éves világ juh állományának a 12%-a.
Betegségei
Juhoknál a nyári meleg hónapokban, nedves időszakban gyakran előfordul a légynyüvesség, amelyet ha nem kezelnek, akár az állat elhullásához is vezethet.
Büdös sántaság
Leginkább a kitenyésztett, gyengébb szervezetű fajtáknál elterjedt, például a merinónál. Okozója általában a nyári alj, melyben a trágya úgymond „begyullad”, és így a köröm köze is begyullad. Tünetei a sántítás, a köröm közötti gennyes folt, és a jellegzetes szag.
Kezelése körmöléssel történik. A gennyes felület körül a köröm elválik, ezt a részt addig kell faragni körmölőkéssel, míg az nem ér el olyan felületig, ami egészséges. Ezután fertőtleníteni kell különféle krémekkel, gyógyszerekkel, pl. kékkővel.
Légy által okozott sérülés, úgynevezett „beköpés”
Ha valamilyen sérülés éri a juh körmét és így véres a köröm, a légy belepi és rápetézik. Ennek következménye, hogy a köröm bedagad, büdös lesz, és apró férgek telepszenek meg a köröm közében. Kezelése általában a férgek eltávolításával történik, majd fertőtlenítés szükséges. „Előnye”: néhány öreg juhász azt állítja, hogy ha az állatot büdös sántaság közben beköpi a légy, akkor az fertőtleníti a sebet, így az hamarabb begyógyul.
Varas szájfájás
Tünet: a juhok szája kisebesedik, vérzik, esetleg gennyedzik.
Kezelés: jódglicerinnel be kell kenni a juhok száját, ez enyhíti a tünetet és segíti a gyógyulást.
↑ (2002) „Molecular analysis of wild and domestic sheep questions current nomenclature and provides evidence for domestication from two different subspecies”. Proc. Biol. Sci.269 (1494), 893–904. o. DOI:10.1098/rspb.2002.1975. PMID 12028771.
↑Groundbreaking Scientific Experiments, Inventions & Discoveries of the Ancient World. Westport, CT: Greenwood Press (2003). ISBN 978-0-313-31342-4
↑Franke, Ute. Prehistoric Balochistan: Cultural Developments in an Arid Region, Palaeoenvironment and the Development of Early Settlements (angol nyelven). ISBN 978-3-86757-395-5
↑Meadow, Richard H.. Harappa Excavations 1986-1990 A Multidisciplinary Approach to Third Millennium Urbanism. Madison Wisconsin: PREHISTORY PRESS, 94 Moving east to the Greater Indus Valley, decreases in the size of cattle, goat, and sheep also appear to have taken place starting in the 6th or even 7th Millennium BC (Meadow 1984b, 1992). Details of that phenomenon, which I have argued elsewhere was a local process at least for sheep and cattle (Meadow 1984b, 1992). o. (1991)
↑ (2009) „Revealing the History of Sheep Domestication Using Retrovirus Integrations”. Science324 (5926), 532–536. o. DOI:10.1126/science.1170587. PMID 19390051.
↑Max Escalon de Fonton, L'Homme avant l'histoire, p. 16–17, in Histoire de la Provence, Editions Privat, Toulouse, 1990. See also F. Bourdier, Préhistoire de France (Paris, 1967) and G. Bailloud, Les civilisations Néolithiques de la France (Paris, 1955).
ICZN 2003. OPINION 2027 (Case 3010). Usage of 17 specific names based on wild species which are pre-dated by or contemporary with those based on domestic animals (Lepidoptera, Osteichthyes, Mammalia): conserved. Bulletin of Zoological Nomenclature 60(1): 81–85. BHL Reference page.
Linnaeus, C. 1758. Systema Naturae per regna tria naturæ, secundum classes, ordines, genera, species, cum characteribus, differentiis, synonymis, locis, Tomus I. Editio decima, reformata. Holmiæ: impensis direct. Laurentii Salvii. i–ii, 1–824 pp DOI: 10.5962/bhl.title.542: 70–71.
Kaeuffer, R.; Bonenfant, C.; Chapuis, J.-L.; Devillard, S. 2010: Dynamics of an introduced population of mouflon Ovis aries on the sub-Antarctic archipelago of Kerguelen. Ecography, 33: 435–442. DOI: 10.1111/j.1600-0587.2009.05604.x
Thomas, O. (1911). The mammals of the tenth edition of Linnaeus; an attempt to fix the types of the genera and the exact bases and localities of the species. Proceedings of the Zoological Society of London 81(1): 120-158. DOI: 10.1111/j.1469-7998.1911.tb06995.x. BHL. Reference page.
Böő István: A juhászmester könyve; Szaktudás, Budapest, 2003 (Mestergazda könyvek)
Juhtenyésztés A-tól Z-ig; szerk. Jávor András, Kukovics Sándor, Molnár Györgyi; Mezőgazda, Budapest, 2006
A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Válogatott tanulmányok; szerk. Kukovics Sándor, Jávor András; Magyar Juhtejgazdasági Egyesület–Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom–Debrecen, 2008
Régenhonos juh- és kecskefajtáink; szerk. Sáfár László; Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség kiadványa, Budapest, 2017
Kósa Lajos: Juhtenyésztés. Állattenyésztés 5. Az általános mezőgazdasági és állattenyésztő szakképzések tankönyve; 7. jav. utánny.; Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., Budapest, 2018
Juhtenyésztés haladóknak az extenzívtől a precíziósig; tan. Jávor András et al.; Debreceni Egyetem–Juh Terméktanács, Debrecen–Várpalota, 2022